Orbán a tények ellenére terjeszti az álhírt a Kossuthon, hogy Fico merénylője baloldali és háborúpárti

“Mindenkit szíven ütött a Robert Fico elleni merénylet, ide jutott Európa, az nem hiszem, hogy bárkit meglepne, hogy ide jutottunk, több EU-s országban az elmúlt években terrormerényletek is voltak, majd jött a háború, és elkezdődött Európa háborúpártivá formálása” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország műsorában, szokásos péntek reggeli interjújában a Fico elleni merényletről. Egy merénylet mindig meglepő, de az, hogy Európában az erőszak szintje ekkora mértékben nő, az senkit sem lep meg – mondta.

Új szövetséges kell Fico helyett

Orbán szerint “nem vesszük észre, milyen radikálisan megváltozott Európa hozzáállása a háborúhoz: először sisakokat, majd lőszert küldtek, most már katonákat terveznek küldeni”. Nagy bajnak nevezte ezt a folyamatot a miniszterelnök, és megjegyezte: “a Fico elleni merénylet azért is ráz meg minket, mert az Európai Uniót elsősorban a béke, és másodsorban a jólét miatt hozták létre”. Azt is mondta, “Robert Fico élet és halál között van, küzd az életéért, de ha fel is épül, nagy veszteség ez Magyarország számára, mert olyan választás előtt esett ki a munkából, amikor fontos választás előtt állunk, ahol eldől a háború vagy béke kérdése, és most őt, mint támaszt, elvesztettük”. Hozzátette: “Nagyon kellett volna egy békepárti Szlovákia, ezt a támaszt most elvesztettük.” Orbán megjegyezte:

egy baloldali, háborúpárti elkövetővel van dolgunk, nem indokolatlanok azok a kombinációk, amelyek összehozzák a merényletet a háborúval.

Ezzel – azt egyáltalán nem említve ráadásul, hogy Robert Fico alapvetően baloldali politikusként indult – Orbán folytatta a Rogán-művek által már megkezdett, és amúgy hamis keretezését a merényletnek, amelyről már írtunk:

Orbán emlékeztetett arra is, hogy a merénylet időben egybeesik sokféle, a háborúval kapcsolatos fejleménnyel, itt például megemlítette Sorost. Elmondta: egybeesnek a dolgok, hogy egy merénylő “keresztbe lőtte” a szlovákok békepárti folyamatát, közben pedig “háborúpártiak tárgyalnak egymással, ezért ment a Soros-birodalom vezetője is tárgyalni Kijevbe”.

Azt is mondta, “eközben a NATO ukrajnai missziót szervez, pedig az ilyesminek nem szokott jó vége lenni, mert a NATO nem egy békehadtest”. Szerinte “reménytelen a háború harctéri rendezése, ezért vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz”. Úgy vélte, a NATO-n belül azt mondják, ennek a missziónak a keretében 100 milliárd dollárt „dobjunk össze”, de szerinte ez “tönkre fogja tenni” a tagállamokat. Megjegyezte, hogy nagy a nyomás Magyarországon, hogy hagyja fel a “békepárti álláspontját”, és ő valamint Szijjártó Péter külügyminiszter is sokat küzd azért, hogy “ne húzzanak bele minket a háborúba”. Pár héttel a június 9-i EP-s és önkormányzati választások előtt Orbán konkrét kampányüzenetet is megfogalmazva kiemelte:

aki a Fideszre szavaz, az a békére szavaz, és minél többen teszünk így, annál nagyobb esélyünk van kimaradni a háborúból.

Orbán emlékeztetett, hogy Tisza István miniszterelnök is ki akart maradni annak idején az első világháborúból, aminek végül egy nemzeti tragédia lett a vége”, majd “a baloldal szétverte 1918 után a maradék országot is”. Úgy folytatta: “Horthy Miklós kormányzó úr is igyekezett aztán kimaradni a második világháborúból”. Most is ellen kell állni szerinte Magyarországnak a nyomásnak, ki kell maradni a háborúból, és úgy véli, “elődeinkkel ellentétben ez most sikerülni fog”. Megjegyezte:

most Robert Ficót átmenetileg elvesztettük, de keresek új szöveteségest a háborúellenes, békepárti politikának.

Miért fontos Magyarországnak Kína?

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországon járt nemrég a kínai elnök, és ez nagyon fontos Magyarországnak, sőt hozzátette: néhány év múlva pedig majd már a vietnámi szerepvállalásról beszélhetünk. Most viszont még Kína van a fókuszban, mert “Kína a világ élvonalába tört néhány év alatt, sok mindenben ők a legjobbak most”. A miniszterelnök szerint “a kínaiaktól meg lehet szerezni a legjobb technológiát”. Megjegyezte:

én nem szeretem a híd hasonlatot, mert én hídfő szeretek inkább lenni.

De ha már hasonlat, Orbán úgy fogalmazott, szeretné, ha Magyarország a nyugati és a keleti technológia találkozópontja lenne. Megjegyezte:

Oroszország, Kína vagy éppen Vietnám esetében nem tulajdonítok neki jelentőséget, hogy milyen a politikai berendezkedésük, mert minket a gazdasági kérdések érdekelnek.

A kínai elnök magyarországi látogatását mérföldkőnek nevezte a műsorban Orbán. Ami pedig amúgy a világ “blokkosodását” illeti, szerinte a valóság az – legalábbis, amikor pénzről és gazdaságról van szó –, hogy nem blokkosodás, hanem együttműködés tapasztalható. A magyar kormány szerinte a konnektivitás és az együttműködés mellett teszi le a voksát, és “ne legyünk balekok, ne higgyük el, mások mit mondanak, hanem azt nézzük, mit tesznek”.