A nagy drámáknak végük, a frakcióalakítások után megmaradt morzsát most összegyűjtötte az Alternatíva Németországnak (AfD), hogy saját képviselőcsoportot tudjon alakítani. A párt korábban vállalhatatlanná vált minden populista-jobboldali formáció számára, és Orbán Viktorék is kihagyták a Patrióták csoportjából. Szerda délutáni bejelentés szerint megvan tehát a nyolcadik frakció az Európai Parlamentben, amelynek domináns ereje a 15 EP-képviselőt adó Alternatíva Németországért (AfD) lesz.

A frakciónak már a neve is megvan: Szuverén Nemzetek Európája. Ez jelzi azt is, hogy a nagy szuverenitásvédelem nem a rogáni propaganda találmánya, hanem a szélsőjobboldali ideológia kedvelt gumicsontja.

Az új frakció megalakulása annyiban mindenképpen pikáns, hogy az AfD-t éppen szélsőséges nézetei és túl szoros moszkvai–pekingi kapcsolatai miatt zárták ki az azóta megszűnt (nagyrészt Patriótává vált) Identitás és Demokrácia frakcióból. Radikális és megütköző nézeteket nem csak a németek képviselnek a Szuverének csoportjában. Akad köztük olyan, amely eleve feloszlatná az Európai Parlamentet, ahol most képviselő lett, és ahonnan a fizetését kapja.

Toroczkai László

Fazekas István

Mint azt korábban megírtuk, ez a politikai csoport sem maradt magyarok nélkül. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke délelőtt az X-en jelentette be, hogy belépnek az akkor még hivatalosan nem létező új frakcióba. „Ennek az új európai szövetségnek tavaly Budapesten tettük le az alapjait, majd a Szófiai Nyilatkozattal erősítettük meg. Európa ellenségeivel nem egyezkedni akarunk, nem kéredzkedünk be hozzájuk, hanem le akarjuk őket győzni” – írta a pártelnök egy fapados gép előtt pózolva.

Bár Toroczkai első helyen szerepelt a Mi Hazánk EP-listáján, azt már korábban kijelentette, hogy nem megy Brüsszelbe. Helyette Borvendég Zsuzsanna történész lett a párt EP-képviselője, így ő ülhet majd ott az új frakció ülésein. Mégis Toroczkai volt az, aki magyar részről aláírta az alapító nyilatkozatot, és egy délutáni bejegyzésben bejelentette az új frakció megalakulását.

Történelmi nap. Megcsináltuk: Perceken belül megszületik az új európai pártcsaládunk és EP-frakciónk, már itt vagyok az Európai Parlamentben, ahol aláírjuk az alapító nyilatkozatot. Szuverén Nemzetek Európája – ez lesz a nevünk. Egyelőre 28 EP-képviselőnk van, 9 országból, de… pic.twitter.com/hCD9U8GKEp

— Toroczkai László (@ToroczkaiLaszlo) July 10, 2024

„Egyelőre 28 EP-képviselőnk van, 9 országból, de lehetnek még csatlakozók” – tette hozzá.

Az, hogy a Mi Hazánk együtt mozog az AfD-vel, egyáltalán nem meglepő, a két párt régóta szoros kapcsolatot ápol, a németek gyakran járnak Magyarországra, és fordítva. (Bár a németországi EP-választáson második helyet szerző párt vezetői és tagjai sokkal inkább csodálják a Fideszt és Orbánt, mint a Mi Hazánkat és Novákékat).

Toroczkai már korábban arról beszélt, hogy mindenképpen abba a frakcióba lépnek majd be, ahol az AfD is helyet foglal. Ez februárban még inkább tűnt vágyálomnak, mert a németek az Identitás és Demokrácia frakcióban politizáltak az elnöki palotáról álmodó Marine Le Pen pártjával vagy éppen az olasz Ligával. A populista jobboldal nehézsúlyú pártjai aligha közösködtek volna a Mi Hazánkkal, veszélyeztetve ezzel Orbán szövetségét. Azóta azonban sok minden változott, az AfD-nek is lényegesen engednie kellett pártkeresési igényeiből.

Botrányos kezdet

Az AfD körüli bizonytalanság régóta köztudott, hiszen két héttel a június 9-ei voksolás előtt kizárták az ID-ből. Le Pen akart példát statuálni azzal, hogy pár nappal a ciklus vége előtt, valójában tét nélkül, elintézte a szakítást. Az AfD és az ID-frakcióhoz tartozó többi párt között hónapok óta nagy volt a feszültség. A helyzet azután vált tarthatatlanná, hogy Maximilian Krah, az AfD EP-listavezetője egy interjúban úgy fogalmazott, hogy nem minden SS-tag volt bűnöző.

A párt körül más botrányok is voltak az elmúlt hónapokban: Krah asszisztensét például április végén vették őrizetbe a német hatóságok. Azzal gyanúsítják, hogy az Európai Parlamentben folytatott tárgyalásokról információkat osztott meg a kínai hírszerzéssel, illetve Németországban tartózkodó kínai ellenzékiek után kémkedett Peking megbízásából. Krah brüsszeli irodáját is átkutatták, mert őt tanúként kezelik az ügyben. Az AfD EP-listájának második helyén szereplő Petr Bystronnal szemben pedig május közepén indított vizsgálatot a müncheni főügyészség vesztegetés és pénzmosás gyanújával.

Maximilian Krah, az AfD vezető jelöltje a 2024-es európai parlamenti választásokon

AFP / DPA / Britta Pedersen

Egy ideig még szó volt arról, hogy a párt – immár Krah nélkül – visszalépjen az ID-be, de ez meghiúsult. Az Euractiv forrásai szerint az AfD ezután kezdte el szervezni a saját frakciót, amelyhez hamar össze is szedte volna az alapításhoz szükséges 23 képviselőt hét országból. Egy idő után mégis behúzta a féket, mert a németek megijedtek attól, hogy a csatlakozni váró kisebb pártok közül néhány túlságosan szélsőséges. A Frankfurter Rundschau azt írta, „lehetséges holokausztrelativizáló álláspontjuk” miatt visszariadtak több képviselőtől is.

A „problémás” pártokat ezután egyenként kezdték átvizsgálni, a lap szerint köztük volt a Mi Hazánk is, amelytől sokan oroszbarátsága miatt tartottak. Ezt azonban más forrásból nem erősítették meg. A német belpolitikában azonban visszaüthet, ha az AfD szövetségesei között felfedezik a könyvdaráló és antiszemita akciókkal szavazatért vadászó Mi Hazánkat.

Orbán is segített

A Szuverén Nemzetek Európája most a jelek szerint mégis megalakul, amihez valószínűleg nagyban hozzájárult, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülést és a Salvini-féle olasz Ligát követve sok párt lépett át az Orbán Viktor által gründolt Patrióták Európáért frakcióhoz.

Az ID így gyakorlatilag megszűnt, de azért több olyan párt is akadt, amely nem értett egyet az átszervezéssel. Nekik új frakciót kellett keresniük, a függetlenség ugyanis nem kifizetődő: a pártcsoport nélkül maradt képviselők nem számíthatnak szakbizottsági helyekre, és pénzt sem kapnak az EP költségvetéséből.

Információk szerint az AfD és a Mi Hazánk mellett az új frakció tagja lehet

• a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia Párt (SPD),
• a francia Visszahódítás (Reconquête), melynek elnöke a 2022-es elnökválasztáson is indult Eric Zemmour,
• a lengyel Konföderáció (Konfederacja),
• a bolgár Újjászületés (Vazrazhdane),
• a spanyol Vége a Bulinak (Se Acabó La Fiesta) nevű párt,
• a szlovák Republika és
• a litván Emberek és Igazságosság Uniója.

Tomio Okamura, a cseh SPD japán származású vezetője már kedden megerősítette belépésüket, és úgy fogalmazott, hogy képviselőcsoportjuk programja a klímaváltozást kivédeni akaró Zöld Átmenet, a migráció és Európa iszlamizálódása ellen irányul. „Azt akarjuk, hogy Brüsszel hatásköre visszakerüljön a nemzeti szintre” – jelentette ki.

Egyelőre azonban nehéz látni, hogy a hangzatos szavakon kívül hogyan jutnak majd egymással dűlőre a frakció tagjai, melyeket leginkább csak az köt össze, hogy mindannyiuknak szüksége volt egy képviselőcsoportra. A szélsőjobbra jellemző történelmi sérelmek felemlegetése miatt sok lesz azonban a feszültség a klubon belül. Elég csak a Beneš-dekrétumokra, a világháborús kártérítésre vagy a revíziós vágyakra gondolni.

Anna Bryłka, a lengyel Konföderáció képviselője

Facebook / Anna Bryłka

Az ID tagjaként a cseh SPD például korábban még fogadkozott, hogy semmiképpen nem ül egy asztalhoz a német AfD-vel, és a lengyel EP-képviselők közül sem mindenki maradéktalanul boldog. A lengyel Konföderáció képviselője, Anna Bryłka az X-en jelentette be, hogy ő nem követi párttársait, az ő legfőbb kifogása is a német szélsőjobboldal volt.

„A párt hozzáállása az Északi Áramlat gázvezetékhez, valamint némely tagok kijelentései, melyek szöges ellentétben állnak a lengyel nemzeti érdekekkel, nem teszik lehetővé számunkra, hogy bizalmat építsünk és konstruktívan együttműködjünk velük a frakción belül” – írta.

Sokáig kérdéses volt az is, hogy a MI Hazánk mit kezd majd a szintén belépésre pályázó SOS Románia párttal, de úgy tűnik, ez utóbbi végül nem kapott helyet a tömörülésben. Toroczkai erről azt írta, hogy visszautasításuk az ő kérésére történt. „Nekünk sikerült, ami a Fidesznek nem, amikor a szintén magyarellenes AUR román pártot felvették az ECR frakciójába” – szögezte le.

Befolyásmentesen

A Szuverén Nemzetek Európája tehát a nyolcadik képviselőcsoport lesz az Európai Parlamentben, de a testületen belül valószínűleg nem sok befolyásuk lesz. Az már most biztos, hogy semmilyen szakbizottságot nem kapnak meg, és az úgynevezett „cordon sanitaire” (a szélsőjobboldali csoportok bojkottja) miatt nem fog velük szóba állni a többi frakció.

Mivel kormányfőt sem adnak a tagpártok, ezért attól sem kell félni, hogy a Tanácsban bármiféle befolyásuk lenne. Ennél sokkal valószínűbb, hogy a csoport a praktikum oltárán született meg: az AfD túl nagy ahhoz, hogy ne legyen frakciója, a többi kis pártnak pedig egész egyszerűen csak jól jön a tagság, még akkor is, ha saját szavazóik előtt nem lesz könnyű megmagyarázni, miért csatlakoztak a német szélsőjobbhoz.