Magyarország Ügyészsége közleményt adott ki arról, hogy milyen pontatlanságokat és valótlanságokat tartalmaz az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése.

Szerintük teljes képtelenség az állítás, hogy „az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát”. Mint írják: az ügyészség minden egyes ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár el, és alaposan kivizsgálják, ha valaki felhívja a figyelmüket arra, hogy befolyásolás történt.

„Szeretnénk felhívni a figyelmet az ún. Magyar Péter-ügyre, akinek állítása szerint egy ügyben az ügyészség működését politikai befolyás érte, továbbá politikusok manipulálták a nyomozati iratokat. Ebben az ügyben széles körű és minden részletre kiterjedő nyomozást követően az ügyészség az eljárást megszüntette” – tették hozzá.

Megjegyzik, az is téves megállapítás, hogy „a korrupcióval kapcsolatos nyomozás vagy vádhatósági eljárás mellőzéséről szóló ügyészségi határozatokat felülbíráló bírósági határozatok továbbra sem kötelező erejűek, és eddig nem hoztak jelentős eredményeket, bár a bírói felülbírálat lehetősége arra ösztönzi az ügyészeket, hogy alaposabban vizsgálják az állításokat”.

A közlemény szerint a jelentés pontatlan és félrevezető információkat tartalmaz az ügyészség hierarchikus felépítéséről is. Kiemelik, hogy az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa a Rec. 2000. 19. számú ajánlásában megállapította, hogy az ügyészség hierarchikus felépítése jogállami megoldás, a Velencei Bizottság 2012. június 19-én kelt, 668/2012. számú véleményében pedig az áll, hogy a magyar ügyészi szervezet hierarchikus felépítésű, autonóm szervezet, ami lehetővé teszi az ügyészek politikától mentes tevékenységét, és az ügyészségre vonatkozó törvények az ügyészek tekintetében fontos, a korrupció kiküszöbölésére alkalmas garanciákat tartalmaznak.

Hozzátették többek között, hogy ugyan több európai állam ügyészi szervezete mutat részben hasonlóságot a magyar modellel, azok ellen a Bizottság még sem emelt kifogást.

Rossz néven vették azt is, hogy a jelentés szerint a magas szinten elkövetett korrupcióval szemben még mindig nem sikerült jelentős eredményeket elérni. Azt állítják, hogy a Bizottság egyrészt nem friss adatokra, hanem a 2022. és 2023. évi jogállamisági jelentések megállapításaira hivatkozik, másrészt a magyar büntető törvénykönyv nem ismeri a magas szintű korrupció fogalmát, illetve annak egzakt definíciója a nemzetközi (uniós) jogban sem található meg. 

„Az ügyészség továbbra is várja annak visszajelzését, hogy az Európai Bizottság magas szintű korrupciós ügyekre vonatkozó értelmezése mit takar. Az ügyészség egyébként korrupciós ügyekben számos vezető beosztású tisztségviselővel szemben emelt vádat, mely ügyekről a sajtót és a közvéleményt tájékoztatta” – áll a közleményükben.

Végül, de utolsósorban szerintük az sem állja meg a helyét, hogy „a szakértők és a cégvezetők úgy vélik, hogy a közszférában a korrupció szintje továbbra is magas”. Érvelésükben az Eurobarometer 2023-as felmérésére hivatkoznak, amely szerint a magyarok kilenc százaléka válaszolta az, hogy az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet tapasztalt, vagy volt annak tanúja, illetve megemlítik azt is, hogy „a különböző mérések során megkérdezettek véleménye, általános benyomása arról, hogy mekkora a korrupció, büntetőjogon kívül eső kérdés”.