Van-e joga egy civil szervezetnek számon kérni a hatalmon, hogy mire költi az adófizetők pénzét, és van-e joga az államnak “felkérdezni” az általa gyanúsnak tartott civileket? – többek között erről vitázott a kormánybarát Tranzit Fesztiválon Lánczi Tamás, a tavaly felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Ligeti Miklós, a Transparency International civil korrupcióellenes szervezet jogi igazgatója.

Lánczi hosszas előadásában lényegében ugyanazokat a lózungokat hangoztatta, amiket Szijjártó Péter is: külföldről támadják Magyarország szuverenitását – köztük a “civilek” is -, de rajtunk nem fognak ki. Lánczi elmélkedése szerint a hidegháborúban még kémekkel próbálták aláásni a nemzetállami szuverenitást, aztán a kilencvenes években létrejött egy “szürkezóna”, amibe benyomulva a magukat nem politikai szervezetként definiáló csoportosulások, politikai nyomásgyakorló szervek kezdtek el a nemzetállami szuverenitás ellen dolgozni. Ezek közé sorolta a Transparency-t is, többször is azzal vádolva az ngo-t, hogy a civilségük csak fedősztori, valójában vastagon politizálnak (emlékeztetőül: éppen ezért szállt rá a Szuverenitásvédelmi Hivatal a TI-re – és az Átlátszóra is -, azzal az ürüggyel, hogy külföldről finanszírozzák őket, és ezzel befolyásolni akarják a választók akaratát).

“Szuverén-e az a nép, az a polgár, akit a saját választott kormánya nem tekint kellően felelősnek, hiszen kérdés és felhatalmazás nélkül elveszi a pénzét, eltitkolja, mire költi azt és nem tekinti annyira felnőttnek, hogy erre választ adjon?” – tette fel a kérdést a vitában Ligeti Miklós, aki szerint a jelenlegi magyar hatalom nem tekinti partnernek a magyar népet, ezért a nép nem rendelkezik azzal az autoritással, szuverenitással a saját kormányával szemben, amely ahhoz kellene, hogy számon kérje, elszámoltassa, hogy mire megy el a pénze.

Tessék pártot alapítani

Erre Lánczi azzal riposztolt, hogy egy olyan szervezet képviselője vonja kétségbe a magyar kormány legitimitását, amely mögött semmilyen legitimáció nincs, és “kikiáltotta magát a korrupció ellenei harc hősévé”. Lánczi szerint, ha valakinek a korrupcióval problémája van, akkor a legegyszerűbb, ha megpróbál közhatalmat szerezni: pártot alapít, elindul a választásokon, parlamenti többséget szerez, kormányt alakít, “és akkor fel tud lépni a vélt, vagy valós korrupció ellen”. Megismételte, hogy szerinte a Transparency politikai tevékenységet folytat civil álruhában, és ezt külföldről finanszírozzák azért, hogy gyengítsék a legitim magyar kormányt.

Nem ti mondjátok meg

Ligeti Miklós nem hagyta szó nélkül, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője gyakorlatilag megkérdőjelezze a civil szervezetek létjogosultságát, s azzal érvelt, az államnak nincs privilégiuma, monopóliuma arra, hogy ő határozza meg, mi a közpolitika és mi a korrupció elleni küzdelem kerete.

Gyanús, nagyon gyanús

“Miért fontos az Egyesült Államok adófizetőinek, hogy Magyarországon küzdjenek a korrupció ellen, miért fontos, hogy társadalmi, politikai ügyekben nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra és megpróbálják a legitimációját gyengíteni?” – vágott vissza Lánczi, megtoldva azzal, hogy “amit ti csináltok, azt az USA-ban nem csinálhatnátok, vagy ha csinálnátok, be kellene jelentkeznetek mint regisztrált külföldi ügynök, ez lenne a ti titulusotok, és annak mindenféle jogi következményei vannak, viselni kellene ezt a billogot”.

Ligeti megjegyezte, hogy ők is örülnének, ha nem csak külföldi, hanem hazai forrásokat is kapnának – ahogy a Tranzit Fesztivált szervező Kommentár Alapítvány vagy a Alapjogokért Központ mögött meghúzódó, milliárdokkal kitömött cég…

Kellemetlen, szokatlan

A vita “csúcspontja” az volt, amikor Lánczi gyakorlatilag burkoltan megfenyegette a Transparency-t – egyúttal megmagyarázva, miről is szól a vizsgálatuk a civilek ellen:

“Ti most egy állami szervvel kerültetek szembe, nem egy másik civil szervezettel vitatkoztok. Most nem ti kérdezitek fel az államot, hanem a hivatal kérdez fel titeket. Tudom, hogy ez furcsa, tudom, hogy ez kellemetlen, szokatlan”. Arra pedig, hogy Ligeti szerint a szuverenitásvédelmi törvény alkotmányellenes, ezért nem kötelesek teljesíteni (azaz együttműködni Láncziék hivatalával), Lánczi – akit a Telex is idézett – még indulatosabban vágott vissza:

Vége a játéknak

“Azt értsétek meg, hogy ti nem álltok a magyar állam felett. A magyar állam legitimitása megkérdőjelezhetetlen. A saját magatok által teremtett legitimitásba próbáltok kapaszkodni. Abba, hogy ti valamiféle nemes célokért küzdötök. Az a helyzet, hogy ennek a játéknak mostantól vége”.

(Borítóképünkön Lánczi Tamás egy korábbi rendezvényen. Fotó: Túry Gergely.)