Kunetz Zsombor egészségügyi elemző szerint a sürgősségi ellátás rossz működését mutatja az, hogy miközben a sérülések száma nagyjából állandó maradt, addig a belgyógyászati megbetegedések miatt mentett betegek száma gyakorlatilag megnégyszereződött az utóbbi években.

A szakértő a 24.hu-nak adott interjújában beszélt többek között az új ügyeleti rendszerről, a mentőszolgálat működéséről és a háziorvosok szerepéről. A beszélgetés fontosabb állításai:

• Azért duplázódott meg a belgyógyászati megbetegedések miatt mentett betegek száma, mert olyan páciensek is a sürgősségin kötnek ki, akiknek nem ott lenne a helyük.

Ez például a vesetranszplantációs betegekre vonatkozik, a fővárosi helyzetről korábban részletes cikket írtunk, amelyből kiderül, hogy a veseátültetésen átesett betegek budapesti ellátása komoly problémákba ütközik. A cikket ide kattintva olvashatja el:

• Kunetz szerint továbbá egyre nő a sürgősségi ellátásban jelentkező betegek száma, mivel az alapellátás nem működik megfelelően, emellett a szakellátás is rendszerhibákkal küzd, a betegek egy jelentős része pedig úgy próbál kiutat találni, hogy a sürgősségi ellátást veszi igénybe.

• A vidéken már működő és Budapesten október elsejével bevezetésre kerülő, háziorvosi ügyeleti ellátásról azt mondja, nincs is szükség ügyeletek fenntartására, mivel egy jól szervezett alapellátás és mentőszolgálat működése esetén egyszerűen nincsen érv az ügyeletek fenntartására.

• A belgyógyászati esetek megduplázódása mögött Kunetz szerint az is áll, hogy a háziorvosok nem küldik el a betegeket szakorvoshoz, tehát maga a háziorvosi ellátás nem működik rendesen. „Se füle, se farka annak a döntésnek, ha beforgatjuk az ügyeleti ellátásba ugyanazokat a háziorvosokat, akik a saját praxisukban nem tudták elirányítani a szakellátásba a pácienseiket” – fogalmazott Kunetz.

• Ami pedig a mentőszolgálat munkáját illeti, nevezetesen azt, hogy rendszeresen hosszú ideig kell várni a mentő kiérkezésére, Kunetz szerint azért van, mert „a kiérkezési időt a világ egyéb országaival szemben – a mentőszolgálat teljesen unortodox módon számítják 2020 óta. Míg ugyanis ezt, logikusan, úgy kellene számítani, hogy a bejelentéstől, azaz a segélyhívástól indul az óra, és a mentőegység kárhelyre való megérkezésekor áll meg, Magyarországon az óra akkor kezd el ketyegni, amikor a segélyhíváshoz találtak szabad mentőegységet, és akkor áll le, amikor kiérkezett a mentő. Így valójában csak a menetidőt mérik, míg a valós kiérkezési idő akár több óra is lehet” – fogalmazott.