Két év múlva, 2027. január elsejére több mint 50 százalékkal emelkednének a bírói bérek, ha az Országos Bírói Tanács (OBT), az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria is rábólint a megállapodásra – mondta el a hvg.hu kérdésére a kormányinfón Gulyás Gergely. (A témában az igazságügyi minisztériumnak is küldtünk kérdéseket, de onnan egyelőre nem érkezett válasz.)

Korábban írtunk róla, hogy bár az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György 35 százalékos illetményalap-emelést kért a bíróknak és ügyészeknek, ez a hétfőn benyújtott költségvetésben változatlan maradt. Senyei erre lapunknak úgy reagált, hogy a bérezéssel összefüggő jogalkotási eljárás még nem zárult le.

Azt Gulyás is elismerte, hogy a költségvetésben „van egy ellentmondás”, de ez szerinte törvényekből következik. A költségvetés bíróságoknak járó személyi juttatásai fejezetben ugyanis az az összeg szerepel amit az OBH elnöke javasolt, az illetményalap meghatározásában viszont egy korábbi. Gulyás szerint az igazság a kettő között van. Az igazságügyi miniszter ugyanis arra kapott felhatalmazást a kormánytól, hogy egyeztessen az OBT-vel, OBH-val, valamint a Kúriával és egy olyan, 3 éves bérmegállapodást érjen el, ami „mindenki számára elfogadható”. Ha ez megszületik, az 3 éven keresztül kiszámítható és összességében jelentős béremelést fog jelenteni, vagyis

két év múlva, 2027 január elsejére több mint 50 százalékkal emelkednének a bírói bérek, nagyjából arányosan – ígérte Gulyás.

A miniszter azt is kiemelte, hogy az igazságügyben dolgozó alkalmazottak esetében még ennél is nagyobbat kell lépni, mert náluk „tragikusan rossz fizetések” vannak, ami működési problémát is jelent. (Gulyás itt az igazságügyi alkalmazottakat következetesen OIT-osoknak hívta, de az OIT, vagyis az Országos Igazságszolgáltatási Tanács már rég nem működik, és nem is ezt jelenti, a tárcavezető valószínűleg az IASZ-osokra gondolt – a szerk.)

Mi van a csomagban?

Az, hogy a Gulyás által belengetett, és már a kapuban lévő bérmegállapodás pontosan milyen feltételekkel történhetne meg a minisztérium és a bírósági szervezetek között, vagy vannak-e benne egyáltalán feltételek, egyelőre nem ismert. Információink szerint azonban nem kizárt, hogy a kormány a költségvetéssel egy időben módosítani szeretné a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról törvényt, és ennek támogatását kéri. Erről írt korábban a Szabad Európa is, mely úgy tudja, a jogszabálytervezet tartalmazná ítélőtáblák és járásbíróságok összevonását, és egyes vidéki bíróságok úgynevezett ítélkezési hellyé alakítását is.

Vagyis az IM lényegében zsarolásra is használhatná a béremelést.

Az ügyben szerdán – vagyis még a kormányinfó előtt – a Magyar Bírói Egyesület elnöksége is megszólalt. A Facebookon közzétett közleményükben azt írták, hogy a szervezeti átalakítás pontos tartalmát annak ellenére sem ismerik, hogy arra a minisztérium és az Országos Bírói Tanács közös nyilatkozata is utalt.

Azt pedig nem tartják elfogadhatónak, ha átfogó igazságügyi reformszándék esetén nem tájékoztatják őket, és nincsen módjuk megismerni a változásokat indukáló érveket.

Az Egyesület határozott álláspontja szerint az érdekképviseleti szerv nem mondhat le arról az igényéről, hogy bármilyen, a bírósági szervezetet alapjaiban érintő változtatásokban – az első lépésektől – abban részt vegyen, írta a MABIE, mely továbbra is támogatja az OBH elnöke által benyújtott költségvetési javaslatot, mely 2025. január 1-től a bírói illetményalap 35 százalékos emelését tartalmazza.