Több mint százan igényelték, de csak tizenegyen kapták meg a vendégbefektetői vízumot szeptember 30-ig – derült ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól származó adatokból. Ez a csaknem egytucatnyi befektető viszont még csak a rendszer előszobájában van: ahhoz ugyanis, hogy megkapja valaki a 10 évre szóló (és 10 évvel meghosszabbítható) tartózkodási engedélyt, három hónapon belül igazolnia kell, hogy megvalósította az elvárt több százezer euró értékű magyarországi befektetését.

A rendszer lényege és működési modellje a következő:

• Ha egy Európai Unión, valamint EGT-államon kívüli állampolgár (például Kína vagy valamelyik arab ország lakója) tartós tartózkodási engedélyhez szeretne jutni az Európai Unión belül, akkor ezt – ha megfelel a feltételeknek – lényegében meg is vásárolhatja Magyarországon keresztül.
  
• Ehhez igényelnie kell egy úgynevezett vendégbefektetői vízumot, ennek során egyebek mellett igazolnia kell, hogy rendelkezik a befektetésre szánt, legálisan szerzett vagyonnal, és ez szabadon a rendelkezésére is áll, valamint hogy a tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását, ellátását biztosító anyagi fedezettel.

• A jelentkezőnek több dokumentumot is be kell nyújtania, amelyek alapján előszűrést végeznek a magyar hatóságok. Megnézik például, szerepel-e az illető a nemzetközileg körözött bűnözők listáján, nem áll-e kiutasítás vagy beutazási, tartózkodási tilalom alatt, valamint hogy a tartózkodása nem veszélyezteti az ország közrendjét és biztonságát. Ezt a procedúrát a HVG információi szerint szeptember 30-ig 109-en kezdték el.
  
• Ha valaki megkapja a hat hónapig érvényes vendégbefektetői vízumot (eddig ezt 11-en mondhatják el magukról), akkor három hónapja van arra, hogy megvalósítsa a vállalt, több százezer eurós befektetését. Amikor ezzel végzett, be kell nyújtania a tartós tartózkodási engedély iránti kérelmét, amit 10 évre kaphat meg. Előtte a hatóságok kikérik a nemzetbiztonsági szolgálat véleményét is. Az igénylőnek személyesen is meg kell jelennie, mert biometrikus adatokat is vesznek tőle.
  
• A befektetők háromféle lehetőség közül választhatnak. Vagy 250 ezer euró (100 millió forint) értékben vesznek az egyik megfelelő minősítéssel rendelkező hazai ingatlanalap befektetési jegyéből, vagy 500 ezer euró (200 millió forint) értékben vásárolnak ingatlant Magyarországon, vagy egymillió euró (400 millió forint) értékben támogatják valamelyik egyetem alapítványát. Ezeket a befektetéseket tartósan meg is kell tartani.
  
• Csak abba a hazai ingatlanalapba lehet befektetni, amelynek az alapkezelője szerepel a minősített piaci szereplők jegyzékében. Ehhez egyebek mellett az is szükséges, hogy az alapkezelő megkapja a Rogán Antal miniszter alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal minősítését.

Orbán Viktor miniszterelnök és Csen Sze-king, a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank elnökének jelenlétében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Liao Lin, a bank vezérigazgatója együttműködést ír alá Pekingben 2023. október 18-án.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

„Nem feltétlenül nemzetbiztonsági kockázat miatt utasították el a 109 jelentkező túlnyomó többségét, könnyen lehet, hogy csak valamilyen eljárásjogi, adminisztrációs probléma vagy hiányosság merült fel az esetükben” – mondta a HVG-nek a program folyamatát jól ismerő Gortva Martin, a Kapolyi Ügyvédi Iroda nemzetközi mobilitási csoportjának a vezetője. Az érintett befektetők az elutasítás okától függően ismét benyújthatják vízumigényüket – tette hozzá.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság egyelőre nem reagált a HVG ismételt megkeresésére, amelyben azt tudakoltuk, miért tagadták meg ilyen sok esetben az engedélyek kiadását.

Eddig egy alapkezelő kapott jóváhagyást

Sokan egyébként arra hivatkozva bírálták a vendégbefektetői vízum rendszerét, hogy az lehetőséget adhat majd a bűnözők, esetleg terroristák beutazására. Ezt azonban eddig semmi sem támasztja alá, a biztonsági ellenőrzések ugyanis nem gyengébbek, mint bármely más, harmadik országból származó állampolgárok itt-tartózkodására vonatkozó procedúra esetén.

A programmal kapcsolatos gazdasági kételyek viszont továbbra is élnek, mert a Rogán Antal ötletére 2013–2017 között futott letelepedésikötvény-bizniszben a közvetítők busás hasznot húztak: a feleslegesen közbeiktatott cégek összesen mintegy 162 milliárd forintot kaszálhattak. Eközben az állam mintegy 30 milliárd forintot bukott, mivel a kötvények után a piacinál magasabb kamatot fizetett.

Az új rendszer még nem épült ki teljesen:

• az 500 ezer eurós ingatlanvásárlási lehetőség például csak 2025 januárjától indul majd el,
• a 250 ezer eurós ingatlanalap befektetésijegy-vásárlási opció pedig erősen korlátozott.   

Utóbbi oka, hogy a külföldi befektetők csak abba az ingatlanalapba fektethetnek be, amelynek az alapkezelője szerepel a minősített piaci szereplők jegyzékében. A jegyzékre kerüléshez szükséges előzetes minősítési eljárást a Rogán Antal alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal folytatja le.

„Ez az eljárás viszont igen lassú. Az alapkezelőkkel szemben támasztott feltételeket, valamint a minősítési eljárásokkal kapcsolatos jogszabályi előírásokat ráadásul több alkalommal is módosították, ezek a változtatások pedig érintették a már folyamatban lévő kérelmeket is” – mondta Gortva Martin. Tájékoztatása szerint az elmúlt hónapokban több ingatlanalap-kezelő engedélykérelmét is elutasították már. (A HVG erre vonatkozó kérdéseire nem érkezett válasz az Alkotmányvédelmi Hivataltól.)

A törvény szerint ha indoklás nélkül utasítják el a kérelmet, akkor az érintett alapkezelő három hónapig biztosan nem kerülhet fel a listára, de ha például nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva nem adják meg az engedélyt, akkor 6 hónapos lesz az eltiltás. Még szigorúbb a szabályozás, ha szándékosan hamis adatokat adnak meg, ekkor három évig nem lehet megszerezni a megfelelő minősítést.

A július elsején induló programban – az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság honlapján közzétett információk alapján – jelenleg egyetlen ingatlanalap-kezelő kapta meg a szükséges engedélyeket, méghozzá a Sprint Asset Hungária Alapkezelő Zrt., amelyet nemrég alapítottak. Erről a vállalkozásról a Telex írta meg korábban, hogy részben

ugyanahhoz a körhöz köthető, amely a letelepedési kötvények idején is jól járt.

Az előző programban a Hungarian State Special Debt Fund (HSSDF) nevű offshore cég volt a kulcsszereplő, mert ez a társaság értékesíthette Kínában és Vietnámban a magyar speciális kötvényeket, márpedig a jelentkezők túlnyomó többsége kínai volt. Ebben a cégben Boros Attila, a Hajdú-Bét korábbi vezérigazgatója, valamint ázsiai pénzügyi szakemberek, Lian Wang, Simon Mu, Jonathan Chan és Lisa Wu voltak érdekeltek.

Az egyelőre egyedüliként bejegyzett Sprint Asset Hungária Alapkezelő Zrt. közvetlen tulajdonosa a Sprint Asset Holding Kft, amelynek Wang Lian a tulajdonosa, ő a HSSDF vezetője volt. Az igazgatóságban Siba Ignác, Gerencsér Szilárd és Lian Wang, míg a felügyelőbizottságban Chan Ming Sun Jonathan, Gao Feng és Semsey Barna, a Szingapúrban élő befektetési bankár kapott helyet.

A Sprint Asset Hungária Alapkezelő Zrt. a HVG megkeresésére ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a cég „szigorú törvényi előírásoknak felelt meg, a jegybank engedélyeztette a cég vezető beosztású személyeit, és nemzetbiztonsági engedéllyel is rendelkezik. Az alapkezelő igazgatóságában és felügyelőbizottságában több évtizedes elismert, hazai és nemzetközi múlttal rendelkező szakemberek vesznek részt.”

A vállalat válaszában arra is kitért, hogy az Európai Unión belül több országban is működik olyan kedvezményrendszer, amely harmadik országbeli befektetőket céloz. „A program új befektetőket hozhat Magyarországra, ezáltal növelheti hazánk gazdasági teljesítőképességét, versenyképességét, ráadásul

a magyar államot kamatveszteség sem érheti.

A program struktúrája új bevételi lehetőségeket biztosíthat a hazai oktatási és kulturális intézményeknek is” – írták a lehetséges gazdasági kételyeket feszegető kérdéseinkre. 

A minősítési eljárások nem értek véget (jelenleg négy további alapkezelőt vizsgálnak), azaz várhatóan további ingatlankezelő-alapok is felkerülnek majd a jóváhagyott listára. Befektetői érdeklődőből pedig nem lesz hiány, Gortva Martin tájékoztatása szerint ugyanis nagyon sok helyről informálódnak a programmal kapcsolatban.

Nyitóképünkön Orbán Viktort fogadja Mohamed bin Hamad bin Kászim asz-Száni sejk, katari kereskedelmi és ipari miniszter a dohai repülőtéren 2023. májusban – MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher