Ha már úgyis hozzányúlnak az Alaptörvényhez – a hatályba lépése óta eltelt csaknem 13 év alatt tizennegyedszer –, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága gyorsan beleírta az Országos Bírói Tanács és az Igazságügyi Minisztérium vitatott megállapodásában szereplő bírói korhatáremelést is.

Az Igazságügyi Bizottság által benyújtott eredeti Alaptörvény-módosító javaslat csak arról szól, hogy a legfőbb ügyészt ne csak az ügyészek közül nevezhessék ki, ahogy Kovács Tamás (2006-2010) kivételével a tisztség minden eddigi betöltője is kívülről érkezett a szervezet élére. A Törvényalkotási Bizottság most kormánypárti tagjai javaslatára azt is beleírta az Alaptörvénybe, hogy a bírói kinevezés alsó korhatára 30 évről 35 évre nő. 

Az indoklás szerint ez „biztosíthatja a leendő bírák szakmai felkészültségének további erősítését, valamint hozzájárulhat a közbizalom erősítéséhez és a bírói döntéshozatal minőségének javításához”. Ezzel sokan nem értenek egyet: a hvg.hu-nak például egy bíró azt mondta, hogy mivel egy joghallgató 24-25 évesen végez az egyetemen, ha csak legalább 10 év elteltével lehet bíró, ezt a várakozási időt ezért a fizetésért nem fogja vállalni.

A Törvényalkotási Bizottság ismét azt az eljárást választotta, hogy a zárószavazás előtti utolsó pillanatban írja át a tervezetet, amelyről már nem tartanak általános és részletes vitát, módosító indítványt pedig nem lehet benyújtani hozzá. Vagyis egy fontos kérdés érdemi megtárgyalásából kizárják az országgyűlés egészét. Igaz, a bizottság módosító csomagjához a zárószavazás előtt még hozzá lehet szólni, de ez nem azonos egy teljes törvényhozási folyamattal. A sebtében beadott módosítás egyben azt is jelenti, hogy a kormány a jogszabály megalkotása előtt a bírák véleményét sem kérte ki, és nem vette figyelembe a tiltakozásokat.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) 8:7 arányban – vagyis annak a Varga Zs. András kúriai elnöknek a döntő szavazatával, akit az előző összetételű OBT nem tartott alkalmasnak mostani tisztségére – a fizetésemelések fejében elfogadta a kormány javaslatát egyebek közt a korhatárról. A döntés vihart kavart, tiltakozások zajlanak,  Szabó Péter OBT-elnök kollégáival ellentétbe kerülve le is mondott,  de ez a lényegen nem változtatott.

A Törvényalkotási Bizottság ülésén elfogadott módosítás, amelyet a jövő heti plenáris ülésen is minden bizonnyal megszavaznak, pontosítja az átmeneti szabályokat: marad a 30 éves korhatár azoknál, akiket már kineveztek, akiket egy már kiírt pályázat alapján neveznek ki, illetve akik már most bírósági titkárként vagy fogalmazóként dolgoznak. Szó sincs arról – mondta egy ellenzéki hozzászólóval vitatkozva Répássy Róbert igazságügyi miniszterhelyettes –, hogy kívülről hozott bírójelöltekkel akarnák elárasztani az igazságszolgáltatást.

Benne van a módosításban az is, hogy a bírói nyugdíjkorhatár – nem általában, mint 2012 előtt, hanem csak „sarkalatos törvényben meghatározott esetekben” (az ellenzéki Arató Gergely DK-képviselő szerint önkényes válogatást lehetővé téve) – újra 70 év lesz, egyébként az általános öregségi nyugdíjkorhatár (most már 65 év) marad érvényes.