A Fidesz megtakarít magának és az egész Országgyűlésnek egy külön törvényhozást: a Törvényalkotási Bizottság segítségével erőlteti bele a nagy visszhangot kiváltott gyerekgyilkossági ügyre adott választ egy másról szóló törvénybe.

A napokban derült ki: hiába találták meg 24 év után az akkor 11 éves Till Tamás gyilkosát, nem lehet elítélni – legalábbis ezért nem, legfeljebb kisebb bűnökért –, mert maga is fiatalkorú volt, amikor ölt. Az ő esetében életfogytiglan helyett legfeljebb 15 év lehetett volna az ítélet – ilyen különbségtétel minden civilizált jogrendben létezik –, ezért az elévülés ideje is ennyi. 24 év után már nem büntethető az ilyen gyilkos.

Emiatt Magyar Pétertől Gyurcsány Ferencig és más ellenzéki politikusokig sokan felháborodtak, úgy téve, mintha most értesültek volna az elévülési szabályok létezéséről. Majd a Fidesz is megszólalt, és törvénymódosítást ígért, mondván: „A szokatlan és elfogadhatatlan helyzet azonnali választ kíván.” Arra nem tért ki a Facebook-bejegyzés, hogy a „szokatlan helyzetet” okozó pontot a Fidesz-többség által 2012-ben elfogadott Büntető törvénykönyv tartalmazza immár tizenharmadik éve.

Most azt az egyre gyakoribb eljárást választották, hogy egy másik törvényjavaslatot egészítenek ki, ez esetben az internetes agresszió ellenit, amely érinti ugyan a Btk.-t, de egy másik részét. A Törvényalkotási Bizottság módosítása arról szól, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények büntethetősége fiatalkorú elkövetők esetében sem évülhet el. Ezzel megkímélték magukat egy általános és részletes vitával járó, további módosító indítványokat lehetővé tevő külön törvényhozási eljárástól, esetleges rendkívüli ülésnapoktól, de a képviselők többségét lényegében annak ellenére kizárták a folyamatból, hogy a bizottság módosító csomagjához a jövő heti zárószavazás előtt még hozzá lehet szólni a plenáris ülésen. Vejkey Imre, az Igazságügyi Bizottság elnöke azzal magyarázta az eljárást, hogy minél gyorsabban kívántak eljutni a döntésig. Ezt ugyan az ellenzék bírálta, jobbnak tartott volna egy önálló törvényjavaslatot, de végül támogatta a módosítást, mert azt a Törvényalkotási Bizottság egyhangúlag szavazta meg.

A Btk.-módosítás a jövő évtől hatályos, hiszen a visszamenőleges jogalkotást az Alaptörvény tiltja. Néhány órával a Törvényalkotási Bizottság ülése előtt a Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter, a Miniszterelnökség vezetője viszont azt mondta, hogy a gyilkost „az akkor hatályos szabályok alapján is el lehet ítélni”, de ezt nem magyarázta meg. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a jövő héten megszavazandó módosítás visszamenőleg nem lehet érvényes.

A Törvényalkotási Bizottság ülésén aztán Hende Csaba (Fidesz) elnök bejelentette: az ügyészség a rendőrség december 10-i bejelentését felülbírálva úgy döntött, hogy mégsem évült el a bűncselekmény. A vádhatóság döntésének indoklásáról nem szólt. Mindez azonban nem befolyásolta a folyamatban lévő törvényalkotást.