Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón különösebb magyarázat nélkül bedobta, hogy a Győr-Moson-Sopron megyében a marhaállományt pusztító ragadós száj- és körömfájásról „nem zárható ki, hogy mesterségesen előállított vírussal van dolgunk”.

A miniszter újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy laboratóriumi információ alapján lehetséges, hogy a száj- és körömfájás mesterségesen, egy kémcsőben jött létre. Arra a felvetésre, hogy biológiai támadás érte-e Magyarországot, Gulyás azt mondta, hogy ezt száz százalékig nem tudja megerősíteni, és a vizsgálatot, amire a kijelentését alapozza, egy külföldi laborban végezték.

A Qubitnak nyilatkozó virológus, Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója szerint „ez azt jelentené, hogy valaki összerakott egy vírust”, aminek a lehetősége „tendál a nullához”.

„Amikor a rendelkezésre álló genetikai adatok alapján megtörténik a vírus besorolása, az nem a teljes genom alapján történik, így ebből annyi következtetést lehet levonni, hogy az mely országokban terjedő törzsekhez hasonlít a leginkább” – magyarázta Kemenesi.

A ragadós száj- és körömfájás kórokozója évszázadok óta fertőzi az állatállományt világszerte, ez volt az első állati vírus, amit még a 19. század végén felfedeztek. Az a vírus, amit Magyarországon eddig négy Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepen mutattak ki, az európai uniós laboratóriumi vizsgálatok szerint a világon kiinduló ragadós száj- és körömfájásjárványok több mint kétharmadáért felelős, és évtizedek óta ismert – írja a Qubit.

Az európai vizsgálat eredményéről még annyit tudni, hogy a magyarországi vírus egy 2018-ban, Pakisztánban észlelt változattal áll legközelebbi rokonságban. Pakisztánban a vírus endemikus, folyamatosan fertőzi az állatállományt.

Kemenesi szerint az elérhető hírek alapján a mostani hazai járvány pakisztáni eredetű lehet, „egy pakisztáni laboratóriumban regisztrált törzshöz hasonlít a legjobban”, de a hasonlóság önmagában kevés.

Azt, hogy a vírus onnan miként jutott el hozzánk, és jelen volt-e a kettő között a természetben, járványügyi nyomozásnak kell feltárnia, amihez elengedhetetlenek a megfigyelési (surveillance) adatok.

A virológus arra is figyelmeztet, hogy a genetikai adatokból esetenként igen téves következtetések vonhatók le, amire egy korábbi ebolajárvány során is volt példa.