A kormánypárti politikusok pozitív kontextusban, domináns képernyőidővel jelennek meg, míg az ellenzéki szereplők döntően negatív, részben semleges megjelenítést kapnak – erősítette meg a nézői érzetet a Republikon Intézet Connect Europe-pal közös friss kutatása, amelyben azt vizsgálták, mennyire kiegyensúlyozott a köztelevízió esti Híradója. A kutatásból kiderül az is, hogy a Híradóban bemutatott témák tökéletes összhangban változnak a kormánypártok politikai narratíváival.

Politikusok az M1 esti Híradójának képernyőjén a Republikon és a Connect Europe első negyedéves elemzése szerint

Republikon Intézet

A 2025 tavaszán készült, egy negyedévet összegző kutatás szerint a kormánypárti politikusoknak 630, ellenzékieknek pedig 244 perc képernyőidő jutott három hónap alatt az M1 esti Híradójában. Jelentős különbség mutatkozik abban is, hogy miként kerültek képernyőre a politikusok, pártok. A kormányt és az egyes minisztereket kivétel nélkül pozitív kontextusban említette a műsor. Az ellenzékieket viszont február-március folyamán 70 százalék körüli arányban, áprilisban pedig már bő 90 százalékban kedvezőtlen szövegkörnyezetben, kritikusan említették. Külön kategóriába tartozik a Tisza Párt elnöke. Magyar Péter neve 1100 alkalommal hangzott el, többször, mint Orbán Viktor kormányfőé, akit „csak” 784 esetben említettek név szerint. Az ellenzéki politikus azonban aligha köszönte volna meg a szerkesztők kitüntetett figyelmét, hiszen míg a szövegkörnyezet a miniszterelnök esetében 98 százalékban kedvező, a Tisza Párt elnökénél ugyanilyen arányban negatív volt.

Politikusok említése az M1 esti Híradójában a Republikon és a Connect Europe elemzése szerint

Republikon Intézet

A Mi Hazánk és a Jobbik politikusai még pozitív színben is fel-feltűntek – állítja az elemzés. A három hónap 56 ellenzéki nyilatkozata közül 27 alkalmat a Mi Hazánk politikusai kaptak, a Jobbik 13-at, és még a DK-nak is több (8) jutott, mint a Tisza Pártnak, ami 6 nyilatkozattal szerepelt. Csak összehasonlításul: a kormánypárti megszólalások száma 238 volt.

Szakértői megszólalásokban még „tisztább” volt a helyzet: politikai témában ellenzéki kötődésű szakértő egyáltalán nem kapott szót, kormánypárti viszont 189 alkalommal. Független szakértőket pedig inkább apolitikus – például erdészeti, szeizmológiai és egyéb hasonló – témák kapcsán kérdeztek.

A politikai oldalak aszimmetrikus tálalásánál még árulkodóbb, hogy a Híradóban „feldolgozott” témák és váltakozásuk üteme is tökéletesen egybeesett a kormánypártok kommunikációs kampányainak alakulásával. Február elejéhez képest a következő hónapokban erősen visszaszorult – 30 százalék fölöttiről 20 alá csökkent – a tisztán külpolitikai hírek aránya, és az eleinte rengeteget emlegetett Trump elnök is egyre ritkábban került szóba. Ugyanakkor mind többször és egyre negatívabb színben foglalkoztak a hazai ellenzékkel. Áprilisban 785 alkalommal beszéltek – Magyaron kívül – ellenzéki politikusról, többször mint az előző két hónapban összesen. Mindez pont egybeesik azzal, ahogy a Fidesz Orbán világpolitikai számításai és szerepe után újra a hazai „ellenség-menedzsmentre” kezdett fókuszálni. „A kormánypárt áprilisban érezhetően erőteljes kommunikációs támadásba lendült, ez pedig mintha a Híradón is leképződne” – fogalmaznak az elemzésben.

Politikai témakörök aránya az M1 esti Híradójában a Republikon Connect Europe-pal közös negyedéves elemzése szerint

Republikon Intézet

A Híradó tartalma nem csak kül- és belpolitika arányváltozásában követte ikerszólamként a kormány narratíváit, de konkrét témaválasztásai is árulkodóan szinkronban voltak. Míg februárban még a migráció volt az uralkodó téma (migráció/migráns egy hónap alatt 465 alkalommal, egy adás során átlagosan több mint 16 alkalommal hangzott el), de már márciusra visszább esett (alig 182 alkalommal, adásonként átlag hatszor említették), hogy teret kapjon az új kulcstéma: a háború vagy béke kérdése. Márciusban a háború 461-szer, adásonként durván 15 alkalommal hangzott el, a béke pedig szinte pontosan feleennyiszer.

A legordítóbbnak mégis az bizonyult a tavaszi műsorfolyamban, ahogyan a miniszterelnök és kihívójának „karakterét” építette a Híradó. Ennek méréséhez a két politikus neve előtt és után szereplő 9 szó tartalmát vizsgálták. Február elején Orbán neve körül sokszor fordult elő az amerikai elnöké – aki 96 százalékban pozitív színben tűnt fel. „Ezzel érezhetően egy pozitív asszociatív kapcsolatot próbál kiépíteni a két vezető között” – fogalmazza meg az állami csatorna „karakterépítéséről” a Republikon Intézet. Magyarnál az Európai Néppárt és annak elnöke, Manfred Weber, áprilisi botránya után pedig Kollár Kinga volt gyakori. Orbánt gyakorta kísérte a „béke”, a „család” és a „gazdaság” szó. Magyar neve körül ezzel szemben inkább a „háború”, az „ukrán/Ukrajna” szó bukkant fel, de olyan szavak is szerepeltek vele együtt, mint például a bűn, a kellemetlen vagy a lebukik.

A Híradó még megszólalásaikat is más-más kifejezésekkel kötötte a két politikushoz. Orbán többnyire (108 esetben) „mondta”, nem ritkán „ki-/bejelentett” (58), „fogalmazott” (52) vagy „hangsúlyozott” (26). Magyar esetében viszont legtöbbször a véleményességet kifejező „szerint” (100) hangzott el, míg a másodlagosságot tükröző „reagált” és a kimondottan sugalmazó „tagad” szavakat is durván két-kéttucat alkalommal használták rá.

A Republikon a híradókban idézett sajtótermékeket is vizsgálta. A nemzetközi hivatkozások széles politikai spektrumot fedtek le. „A hazai sajtóorgánumok hivatkozásait vizsgálva azonban nem látszik a pluralitás elve ilyen erősen érvényesülni. A hivatkozott hazai sajtótermékek csupán kis része a kormánypártoktól független” – állapította meg a kutatás. A független orgánumok hivatkozása három hónap alatt 75 volt, miközben 234 kormánypárthoz köthető médiumot szemléztek.

Ráadásul a független sajtótermékre való hivatkozás legtöbbször az ellenzékkel kritikus narratívák alátámasztására szolgálnak. „A kormánnyal szemben kritikus híreket ezekből az orgánumokból a híradó nem szemlézi” – áll a Republikon és a Connect Europe elemzésében.