Az OBH elnöke is aggályosnak látja, hogy a bíróságokkal fizettetnék meg a határidő-túllépést

Ténybelileg és jogilag is aggályosnak nevezte a HVG-nek a bíróságokra kivetett vagyoni elégtételt a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatóján Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

Az Országgyűlés a múlt héten fogadta el azt az igazságügyi salátatörvényt, mely előírja, hogy ha egy bíróság bármely polgári vagy közigazgatási perben túllépi a törvényben megállapított intézkedési határidőt, naponta a minimálbér 1,5 százalékának megfelelő vagyoni elégtételt kell fizetnie a felek részére. A jogintézményt sem a Magyar Bírói Egyesület, sem pedig az Országos Bírói Tanács nem támogatja, azt méltánytalannak és diszkriminatívnak tartják.

Csökkenő ügyhátralék, javuló mutatók

Senyei György kiemelte, hogy a 2020-as központi intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan csökken a két éven túli peres ügyek száma az országban: 2019 óta a két éven túli polgári peres ügyek száma 55,2%-kal, a gazdasági peres ügyek száma 54,6%-kal csökkent. Az öt éven túli peres ügyek száma még ennél is nagyobb mértékben, 68,6 százalékkal lett alacsonyabb.

Jogi aggályként említette, hogy a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtételről szóló 2021-es törvény már eddig is érvényben volt, itt tehát egyfajta párhuzamos szabályozás is felmerül.

Az OBH elnöke hangsúlyozta, a bíróságok minden esetben teljesítik jogszabályi kötelezettségüket, és a jogszabályi határidőket is mindenkor igyekeznek tartani. Ugyanakkor véleménye szerint

egy rendszer működéséről nem az adott esetben valóban fennálló nemkívánatos jelenségekből, hanem a trendek követéséből állítható fel olyan objektív kép, amely az igazságszolgáltatás úgymond válságágazatkénti láttatását nem teszi indokolttá.

Senyei az adatokat ismertetve elmondta, hogy az ország legnagyobb forgalmú bíróságán, a Fővárosi Törvényszéken (FT) is tovább csökkent tavaly az ügyhátralék.  Az elmúlt évben az FT-re és az itt működő kerületi bíróságokra érkezett a bírósági ügyek 28 százaléka, és itt volt folyamatban az összes ügy 32 százaléka. Tavaly összesen 333 ezer ügy érkezett ide, ami 0,2 százalékkal több, mint 2023-ban.

Ehhez képest tovább csökkent a folyamatban lévő ügyek száma: a Fővárosi Törvényszéken tavaly 331 ezer ügyet fejeztek be. A járásbíróságokon a gazdasági peres ügyeknél 27 százalékkal, büntetőügyekben 6,4 százalékkal nőtt a befejezett ügyek száma. A két éven túli ügyek száma is mintegy 30 százalékkal csökkent 2020 augusztusa óta a fővárosban, ami jelentős eredmény, figyelembe véve, hogy milyen sok és bonyolult ügyről van szó – tette hozzá.

Mint mondta, a törvényszéken folyó ítélkezési munka minőségét, szakmai színvonalát jól mutatja, ha minél kevesebb elsőfokú döntést fellebbeznek meg, azaz minél több ügy emelkedik jogerőre első fokon. Hozzátette: a Fővárosi Törvényszéken is javult a jogerőre emelkedési arány, járásbírósági szinten ez a mutató a büntető peres ügyek esetében 71 százalék, a törvényszéki polgári-gazdasági ügyeknél pedig 81 százalék.

Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke hangsúlyozta: tavaly több mint ezerrel több ügy érkezett a törvényszéki első fokra, mint 2023-ban. Kiemelte, sikerült előrelépni az öt éven túl húzódó ügyekben – amelyek jellemzően a legbonyolultabb, általában szakértői bizonyítást igénylő, gyakran nemzetközi kapcsolódású ügyek –, és példaként említette, hogy járásbírósági szinten közel 20 százalékkal tudták csökkenteni egy év alatt az öt éven túli ügyek számát.

Tatár-Kis Péter beszélt arról is, hogy az elmúlt évben több beruházást végeztek az FT-n és a
kerületi bíróságokon. Ezek közül kiemelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyes kezelőirodáinak
légkondicionálását, a Fővárosi Törvényszéken új dolgozószobák kialakítását, valamint a Budapesti
XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság tetőszerkezetének rekonstrukciós munkálatait.