A javaslatban rögzítik, hogy a jelentkező egy felvételi eljárásban a felsőoktatási törvény szerint öt felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, finanszírozási formára jelentkezhetne – függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, szakképzettségeitől és szakképesítéseitől.

A jelentkező az általa meghatározott sorrendet írásban vagy elektronikus úton egyszer módosíthatja, de csak a megjelölt határidőig.

Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre vagy mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkezőnek felvételi eljárási alapdíjat kell fizetnie, amelynek összege 9000 forint. A felvételi eljárás alapdíja egy képzésre irányuló felvételi kérelem benyújtására jogosítana. Minden újabb jelentkezésért további 3000-3000 forint kiegészítő díjat kellene fizetni.

A felvételi eljárás alapdíja most is 9 ezer forint, de ezért három képzés jelölthető meg. Ha valaki háromnál több képzésre jelentkezik, az újabbak után egyenként kétezer forintot kell fizetni az alapdíjon felül - olvasható a felvi.hu-n.

A felvételi tájékoztató tartalmazza majd a magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatói létszámkeretet az alapképzésben, az osztatlan képzésben, a felsőoktatási szakképzésben, a mesterképzésben, doktori képzésben.

Minden évben két felvételi eljárás hirdethető: a februárban induló képzésekre továbbra is november 15-ig, a szeptemberben indulókra február 15-ig lehet majd jelentkezni. A keresztféléves felvételi eljárásban állami ösztöndíjas alapképzésre, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezést meghirdetni nem lehet. A felsőoktatási intézmény a tájékoztatóban nyilvánosságra hozza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett képzést nem indítja, a kiadvány ugyanakkor nem tartalmazza a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre vonatkozó információkat.

Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a pontszámot a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával kell meghatározni. A számítási módok közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot; a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot; az emelt szinten teljesített érettségi vizsgákért legfeljebb 100 érettségi többletpontot kaphat.

A felsőoktatási szakképzés befejezését követően, annak besorolási szakjára történő jelentkezés esetén jeles záróvizsga eredmény alapján 50 többletpontot, jó záróvizsga eredmény alapján 40 többletpontot, közepes záróvizsga eredmény alapján 30 többletpontot kaphat. A jelentkező akkor is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.

A rendeletben foglaltakat első alkalommal a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban kell alkalmazni - olvasható a javaslatban.

A kormany.hu-n olvasható előterjesztésben jelzik, hogy a dokumentumot a kormány még nem tárgyalta, így a javaslat nem tekinthető az álláspontjának ebben az ügyben.