Ezzel az aránnyal Európa fővárosa az EU egyik foglalkoztatási mélypontja. A 21 százalékos katasztrófát - ami a 25 éven aluliak korosztályában eléri a 25 százalékot is - már nemcsak a szakszervezetek, hanem a munkáltatók is sokallják - derül ki a gyáriparosok szövetségének brüsszeli szervezete által kiadott éves jelentésből.
Brüsszel alig egymillió lakosával a kisebb európai fővárosok közé tartozik, és az Európai Unió és a NATO központja mellett se szeri, se száma az ide települt nemzetközi szervezeteknek és képviseleteknek. Ingatlanjainak árszínvonala (kiadás esetén a bérleti díja) azonban jócskán elmarad a legkeresettebb európai nagyvárosoké mögött, igaz: a megélhetés költségei is mérsékeltebbek. a fővárosban csökken a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, helyette egyre több az időszakos, ideiglenes munkaszerződés. Két év óta csökken az állások száma, jelenleg 575 ezer, miközben a beáramlás egyre nő. A főleg külföldről, nem uniós országból érkezők többnyire kevéssé iskolázottak, számuk egyre növekszik, 2001-ben elérte a 25 ezret. A magasabb jövedelműek eközben kiáramlanak a környező kisvárosokba. Az európai főváros szociológiai összetétele romlik, a munkaerőpiacon egyre nő a távolság a kereslet (keresett szakmák, foglalkozások) és a kínálat között.
A gyáriparosok szövetsége szerint a súlyos munkanélküliség enyhítéséhez nyolc milliárd eurót kellene a brüsszeli gazdaságba injekciózni: ez az összeg a tartományi rangú főváros éves költségvetésének négyszerese. A tartományi fejlesztés és a területhasznosítás tervei merevségük miatt ugyanakkor a növekedés tervei helyett könnyen a recesszió terveivé válhatnak - vélik a gyáriparosok.
Hasonlóan lehangoló képet festett a brüsszeli helyzetről a gépipari munkáltatók brüsszeli szövetsége, az Agoria. Miközben a tekintélyes angol gazdasági lap, a Financial Times kétszer olyan gyakorisággal emlegeti Brüsszelt, mint Londont, a munkanélküliség fekete folt; az itt élők átlagjövedelme alacsonyabb, mint Flandriában és Vallóniában. Brüsszel ad állást 375 ezer ingázónak, akik miatt a főváros jelentős tömegközlekedési és egyéb infrastrukturális többletfejlesztésre kényszerül.
A nemzetközi szervezetek miatt is csak veszít a város – állítja az Agoria. A sok középület adómentes, a nemzetközi intézményekben dolgozó több tízezer külföldi személyi jövedelme szintén, az őrző-védő szolgáltatások pedig jókora költséget okoznak a városnak. A kiesett adóbevételek és a nemzetközi jellegből adódó többletkiadások évi összegét 500 millió euróra becsülik, s ezt a vállalkozóktól szedi be az állam; márpedig a vállalkozók közterheit csökkenteni kellene, ha nem akarjuk, hogy sorra kivonuljanak a fővárosból – figyelmeztet a munkáltatók szövetsége. (MTI)