MBA képzés kell! – De melyik?
Manapság az MBA (Master of Business Administration) talán a legnagyobb presztízsű képesítés a világon. Ez a három betű ugyanis a fiatal szakembereknek a belépés lehetőségét ajánlja a legjelentősebb és legjobban fizető vállalatokhoz.
A legjobb üzleti iskolák iránti kereslet minden évben növekszik. Rosemaria Martinelli, a Wharton School (az egyik vezető amerikai MBA iskola) felvételi igazgatója arról számolt be, hogy a jelentkezések száma 30 százalékkal emelkedett az elmúlt két évben, s minden egyes (összesen 780) betölthető helyre 15-en adták be a pályázatukat. A külföldről érkező jelentkezések száma pedig elérte a 350-et. Európa vezető üzleti iskoláiban is hasonló a helyzet: a London Business School és a franciaországi INSEAD tízszeres túljelentkezést regisztrált, s az érdeklős évi 15 százalékkal emelkedik. Nunczio Quacquarelli, az MBA Career Guide szerkesztője az alábbiakban néhány személyes tanácsot ad a megfelelő képzés kiválasztásához.
Az MBA-helyekért azonban nem csak a legismertebb iskolákban folyik nagy verseny. Így aztán valóban megfontolandó, hogy ki-ki hová adja be a jelentkezését. Nunczio Quacquarelli, amikor először fontolgatta, hogy MBA képesítést szerez, a húszas évei elején járt, és tanácsadóként dolgozott Londonban: „Tudtam, hogy nem akarok egy életet eltölteni ebben a szakmában, s inkább saját vállalkozást kezdenék, vagy olyan pozíciót keresnék, amely nagy szabadságot ad a munkában. Az egyetemen olvastam még az MBA képesítésről, s elhatároztam, hogy megszerzem, mert úgy véltem, hogy jelentősen segíthet elérni karriercéljaimat.”
A választás elsődleges szempontjai
Quacquarelli azt ajánlja mindazoknak, akik MBA oklevélre vágynak, amit maga is tett: tartsanak egy önvizsgálatot, hogy miért is vállalkoznak ilyen tanulmányokra, miféle célokat akarnak elérni ezáltal? Az első dolog, amit egy üzleti iskola esetében meg kell vizsgálni, hogy az iskola elvégzésével miféle karrierutak nyílnak meg, s ezek valóban vonzóak-e? Továbbá, az MBA-re készülőknek értékelniük kell, hogy képességeik, meglévő ismereteik és képzettségi szintjük elegendő-e egy ilyen képesítés megszerzéséhez? Nagyon fontos a motivációk elemzése: kinek-kinek meg kell határoznia, hogy hol akar dolgozni tanulmányai befejezése után, sőt ez talán a legfontosabb része a döntési folyamatnak.
Miért ezeket a kérdéseket kell feltenni először? Ennek praktikus okai vannak. A legtöbb jelentkezési lap rákérdez a karriercélokra, és tiszta képet kíván alkotni róla, hová kíván a jelölt eljutni, s ebben az adott iskola milyen segítséget nyújthat a számára. Például, ha valaki azt gondolja, hogy menedzsment tanácsadó vagy befektetési bankár akar lenni évi 90 ezer dolláros kezdő fizetéssel, akkor legfeljebb 50-60 olyan nemzetközi üzleti iskola jöhet szóba (a fele az USA-ban), amelyek végzősei közül ezek a cégek kiválasztják munkatársaikat.
Mennyi időt és pénzt kell egy MBA képesítésbe fektetni?
Amikor valaki eldönti, melyik üzleti iskolába megy, akkor a büdzséről is dönt. Az MBA nem olcsó! A képzés általában két évig tart az amerikai nemzetközi MBA iskolákban. Az olyan neves intézetekben, mint a Wharton, a Stanford vagy a Harvard Business School, az éves tandíj körülbelül 34 ezer dollár. Európa vezető intézményeiben (London Business School, IMD, INSEAD, Cranfield, Warwick, stb.) a képzés általában egy éves, s a költségek 9 és 42 ezer dollár között mozognak, amelyekhez még a tananyagokra fordítandó és a megélhetési kiadások is hozzájönnek.
Ezek hatalmas összegek, és sokan nem is engedhetnének meg maguknak ekkora költekezést, ha nem volnának pénzügyi programok, amelyek a hallgatókat segítik tanulmányaik befejezésében, s a legköltségesebb programok kiadásait is elfogadhatóvá teszik. Az ösztöndíjak egész sorát ajánlják különböző szervezetek, s számos helyi bank kínál alacsony kamatozású kölcsönt a tanulmányi időszakra.
Sok vállalat például hajlandó kifizetni az MBA-képzés költségeit, amit a fizetés mellé bónuszként kínálnak fel a céghez csatlakozó fiatal szakembereknek. Nunczio Quacquarelli például maga is felvett némi „szponzorációt” egy korábbi munkaadójától, de a tandíj nagyobbik részét bankhitelből fedezte. „Meg vagyok győződve róla, hogy az iskola befejezése után elnyerhető állások busásan visszafizetik a képzés költségeit még a legdrágább kurzusok esetén is” – mondta. Majd így folytatta: „Azt tanácsolom a jelentkezőknek, hogy készítsenek reális becslést arról, hogy a képesítés megszerzése után mekkora jövedelemre számíthatnak. Az MBA fizetések Latin-Amerikában, Közép-Európában és Ázsia néhány térségében lényegesen alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban, ugyanakkor a megélhetési költségek is kisebbek, így az itt dolgozó MBA-k gyakorta jobban járnak, mint amerikai kollégáik.”
Közép-Európában az MBA képesítés előtti átlagos fizetés mintegy 20 ezer dollár, míg a képesítés megszerzése utáni induló összeg 49 ezer dollár. Latin-Amerikában ugyanez 27 és 51 ezer dollár, Ázsiában 35 és 69 ezer dollár. Az Egyesült Államokban MBA nélkül 42 ezer dollárt lehet keresni, MBA után 78 ezret. Mindezek alapján három-négy év alatt, ha valaki hajlandó a kemény munkára, az MBA képzettség visszafizeti a megszerzésére költött összeget.
A részidős vagy levelezőképzés szintén megfontolandó. Az Egyesült Államokban 60 ezer, a világ más részein 35 ezer ember vesz részt jelenleg is levelező MBA-képzésben, s további 30 ezren részidős rendszerben tanulják az üzleti ismereteket. Ez a megoldás azért népszerű, mert nem kell feladni a már meglévő munkahelyet és otthon lehet lakni, ami a költségeket jelentősen csökkenti, s családos emberek esetén ez az egyik fő szempont. Továbbá, aki nem keres nemzetközi tapasztalatokat, kapcsolatokat, annak nincs is szüksége nemzetközi MBA iskolára. Ezeknek a kurzusoknak a költségei 7 és 35 ezer dollár között mozognak, amit egy három és nyolc év közötti időintervallumban kell kifizetni. A legismertebb e körbe tartozó intézmények a Durham, a Manchester Business School, az Open Business School, a Strathclyde, stb.
Hogyan lehet kiválasztani a megfelelő iskolát?
Az iskola kiválasztása felelősségteljes döntés, nemcsak a befektetett pénz nagysága miatt, hanem mert az ott szerzett ismereteknek, képességeknek egy egész életre kihatásuk lesz. Hogyan lehet tehát nekikezdeni e döntés előkészítésének?
Az MBA iskolákról különféle rangsorolások jelennek meg, de ezeknek az a gyengeségük, hogy a rangsorolás szempontjai általában eltérnek attól, amit az egyes jelentkezők fontosnak tartanának. Quacquarelli a saját döntését a következőképpen indokolja: „Amikor a Wharton mellett döntöttem, előbb visszautasítottam egy másik, akkoriban (a 80-as évek elején) sokkal magasabbra taksált iskola ajánlatát, mert az engem leginkább érdeklő dolgokra, a pénzügyekre és a vállalkozási ismeretekre koncentráltam, amelyek oktatása a Wharton erősségének számítottak. Továbbá sok jó pozícióban lévő öregdiákkal találkoztam az intézményből. E kettő kombinációja nekem már elég volt.”
Bár mára a Wharton igazán komoly hírnevet vívott ki magának, más kiváló nemzetközi üzleti iskolák tucatjai és számos (gyakorta hálózatba tömörült) helyi intézmény kínálnak igazán versenyképes szolgáltatásokat. Az iskola kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy minél ismertebb egy intézmény, annál nehezebb helyet kapni a kurzusain. Ezért aki biztosra akar menni, annak érdemes megfontolnia, hogy ne a csúcson lévő iskolák kapujában lévő tülekedésben próbáljon nyertes pozíciót találni.
Quacquarelli azt ajánlja, hogy a választásnál a következő tényezőket mérlegeljék a jelöltek:
1. Nemzetközi elismertség: méghozzá azok között a fejvadászok és HR-szakemberek körében, akik a multinacionális vállalatok számára dolgoznak.
2. Helyi elismertség: mert nagyon fontos, hogy azok a munkaadók, amelyek az adott országban működnek, becsüljék az iskola oklevelét, s szívesen alkalmazzák a tulajdonosát.
3. Rugalmasság és elégedettség: hiszen a programnak ki kell elégítenie a hallgatók személyes elvárásait (részidős vagy levelező oktatás lehetőségei, stb.)
4. Az iskola specialitásai: amiben a legjobb képzést képes nyújtani az intézmény (vállalkozói ismertek, pénzügyek, marketing, technológia, stb.)
5. A hallgatói profil: mert mégsem mindegy, hogy kikkel tanul együtt az ember (átlagos életkor, képzettségi háttér, munkatapasztalat, idegennyelv-ismeret, stb.)
További lépések
Minél több MBA-iskoláról kell információt gyűjteni az összehasonlíthatóság kedvéért. A www.topmba.com weblapon például több mint 200 üzleti iskola bemutatkozása tekinthető meg: tények, költségek, specializációk, felvételi követelmények, elfogadottság, stb. De nem árt (hacsak mód van rá) vállalati HR-szakembereket, fejvadászokat is megkérdezni, hogy szerintük milyen iskolát volna érdemes választani a gyakorlati felvételi, elhelyezkedési tapasztalatok alapján.
Forrás: topcareers.net
Az MBA-helyekért azonban nem csak a legismertebb iskolákban folyik nagy verseny. Így aztán valóban megfontolandó, hogy ki-ki hová adja be a jelentkezését. Nunczio Quacquarelli, amikor először fontolgatta, hogy MBA képesítést szerez, a húszas évei elején járt, és tanácsadóként dolgozott Londonban: „Tudtam, hogy nem akarok egy életet eltölteni ebben a szakmában, s inkább saját vállalkozást kezdenék, vagy olyan pozíciót keresnék, amely nagy szabadságot ad a munkában. Az egyetemen olvastam még az MBA képesítésről, s elhatároztam, hogy megszerzem, mert úgy véltem, hogy jelentősen segíthet elérni karriercéljaimat.”
A választás elsődleges szempontjai
Quacquarelli azt ajánlja mindazoknak, akik MBA oklevélre vágynak, amit maga is tett: tartsanak egy önvizsgálatot, hogy miért is vállalkoznak ilyen tanulmányokra, miféle célokat akarnak elérni ezáltal? Az első dolog, amit egy üzleti iskola esetében meg kell vizsgálni, hogy az iskola elvégzésével miféle karrierutak nyílnak meg, s ezek valóban vonzóak-e? Továbbá, az MBA-re készülőknek értékelniük kell, hogy képességeik, meglévő ismereteik és képzettségi szintjük elegendő-e egy ilyen képesítés megszerzéséhez? Nagyon fontos a motivációk elemzése: kinek-kinek meg kell határoznia, hogy hol akar dolgozni tanulmányai befejezése után, sőt ez talán a legfontosabb része a döntési folyamatnak.
Miért ezeket a kérdéseket kell feltenni először? Ennek praktikus okai vannak. A legtöbb jelentkezési lap rákérdez a karriercélokra, és tiszta képet kíván alkotni róla, hová kíván a jelölt eljutni, s ebben az adott iskola milyen segítséget nyújthat a számára. Például, ha valaki azt gondolja, hogy menedzsment tanácsadó vagy befektetési bankár akar lenni évi 90 ezer dolláros kezdő fizetéssel, akkor legfeljebb 50-60 olyan nemzetközi üzleti iskola jöhet szóba (a fele az USA-ban), amelyek végzősei közül ezek a cégek kiválasztják munkatársaikat.
Mennyi időt és pénzt kell egy MBA képesítésbe fektetni?
Amikor valaki eldönti, melyik üzleti iskolába megy, akkor a büdzséről is dönt. Az MBA nem olcsó! A képzés általában két évig tart az amerikai nemzetközi MBA iskolákban. Az olyan neves intézetekben, mint a Wharton, a Stanford vagy a Harvard Business School, az éves tandíj körülbelül 34 ezer dollár. Európa vezető intézményeiben (London Business School, IMD, INSEAD, Cranfield, Warwick, stb.) a képzés általában egy éves, s a költségek 9 és 42 ezer dollár között mozognak, amelyekhez még a tananyagokra fordítandó és a megélhetési kiadások is hozzájönnek.
Ezek hatalmas összegek, és sokan nem is engedhetnének meg maguknak ekkora költekezést, ha nem volnának pénzügyi programok, amelyek a hallgatókat segítik tanulmányaik befejezésében, s a legköltségesebb programok kiadásait is elfogadhatóvá teszik. Az ösztöndíjak egész sorát ajánlják különböző szervezetek, s számos helyi bank kínál alacsony kamatozású kölcsönt a tanulmányi időszakra.
Sok vállalat például hajlandó kifizetni az MBA-képzés költségeit, amit a fizetés mellé bónuszként kínálnak fel a céghez csatlakozó fiatal szakembereknek. Nunczio Quacquarelli például maga is felvett némi „szponzorációt” egy korábbi munkaadójától, de a tandíj nagyobbik részét bankhitelből fedezte. „Meg vagyok győződve róla, hogy az iskola befejezése után elnyerhető állások busásan visszafizetik a képzés költségeit még a legdrágább kurzusok esetén is” – mondta. Majd így folytatta: „Azt tanácsolom a jelentkezőknek, hogy készítsenek reális becslést arról, hogy a képesítés megszerzése után mekkora jövedelemre számíthatnak. Az MBA fizetések Latin-Amerikában, Közép-Európában és Ázsia néhány térségében lényegesen alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban, ugyanakkor a megélhetési költségek is kisebbek, így az itt dolgozó MBA-k gyakorta jobban járnak, mint amerikai kollégáik.”
Közép-Európában az MBA képesítés előtti átlagos fizetés mintegy 20 ezer dollár, míg a képesítés megszerzése utáni induló összeg 49 ezer dollár. Latin-Amerikában ugyanez 27 és 51 ezer dollár, Ázsiában 35 és 69 ezer dollár. Az Egyesült Államokban MBA nélkül 42 ezer dollárt lehet keresni, MBA után 78 ezret. Mindezek alapján három-négy év alatt, ha valaki hajlandó a kemény munkára, az MBA képzettség visszafizeti a megszerzésére költött összeget.
A részidős vagy levelezőképzés szintén megfontolandó. Az Egyesült Államokban 60 ezer, a világ más részein 35 ezer ember vesz részt jelenleg is levelező MBA-képzésben, s további 30 ezren részidős rendszerben tanulják az üzleti ismereteket. Ez a megoldás azért népszerű, mert nem kell feladni a már meglévő munkahelyet és otthon lehet lakni, ami a költségeket jelentősen csökkenti, s családos emberek esetén ez az egyik fő szempont. Továbbá, aki nem keres nemzetközi tapasztalatokat, kapcsolatokat, annak nincs is szüksége nemzetközi MBA iskolára. Ezeknek a kurzusoknak a költségei 7 és 35 ezer dollár között mozognak, amit egy három és nyolc év közötti időintervallumban kell kifizetni. A legismertebb e körbe tartozó intézmények a Durham, a Manchester Business School, az Open Business School, a Strathclyde, stb.
Hogyan lehet kiválasztani a megfelelő iskolát?
Az iskola kiválasztása felelősségteljes döntés, nemcsak a befektetett pénz nagysága miatt, hanem mert az ott szerzett ismereteknek, képességeknek egy egész életre kihatásuk lesz. Hogyan lehet tehát nekikezdeni e döntés előkészítésének?
Az MBA iskolákról különféle rangsorolások jelennek meg, de ezeknek az a gyengeségük, hogy a rangsorolás szempontjai általában eltérnek attól, amit az egyes jelentkezők fontosnak tartanának. Quacquarelli a saját döntését a következőképpen indokolja: „Amikor a Wharton mellett döntöttem, előbb visszautasítottam egy másik, akkoriban (a 80-as évek elején) sokkal magasabbra taksált iskola ajánlatát, mert az engem leginkább érdeklő dolgokra, a pénzügyekre és a vállalkozási ismeretekre koncentráltam, amelyek oktatása a Wharton erősségének számítottak. Továbbá sok jó pozícióban lévő öregdiákkal találkoztam az intézményből. E kettő kombinációja nekem már elég volt.”
Bár mára a Wharton igazán komoly hírnevet vívott ki magának, más kiváló nemzetközi üzleti iskolák tucatjai és számos (gyakorta hálózatba tömörült) helyi intézmény kínálnak igazán versenyképes szolgáltatásokat. Az iskola kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy minél ismertebb egy intézmény, annál nehezebb helyet kapni a kurzusain. Ezért aki biztosra akar menni, annak érdemes megfontolnia, hogy ne a csúcson lévő iskolák kapujában lévő tülekedésben próbáljon nyertes pozíciót találni.
Quacquarelli azt ajánlja, hogy a választásnál a következő tényezőket mérlegeljék a jelöltek:
1. Nemzetközi elismertség: méghozzá azok között a fejvadászok és HR-szakemberek körében, akik a multinacionális vállalatok számára dolgoznak.
2. Helyi elismertség: mert nagyon fontos, hogy azok a munkaadók, amelyek az adott országban működnek, becsüljék az iskola oklevelét, s szívesen alkalmazzák a tulajdonosát.
3. Rugalmasság és elégedettség: hiszen a programnak ki kell elégítenie a hallgatók személyes elvárásait (részidős vagy levelező oktatás lehetőségei, stb.)
4. Az iskola specialitásai: amiben a legjobb képzést képes nyújtani az intézmény (vállalkozói ismertek, pénzügyek, marketing, technológia, stb.)
5. A hallgatói profil: mert mégsem mindegy, hogy kikkel tanul együtt az ember (átlagos életkor, képzettségi háttér, munkatapasztalat, idegennyelv-ismeret, stb.)
További lépések
Minél több MBA-iskoláról kell információt gyűjteni az összehasonlíthatóság kedvéért. A www.topmba.com weblapon például több mint 200 üzleti iskola bemutatkozása tekinthető meg: tények, költségek, specializációk, felvételi követelmények, elfogadottság, stb. De nem árt (hacsak mód van rá) vállalati HR-szakembereket, fejvadászokat is megkérdezni, hogy szerintük milyen iskolát volna érdemes választani a gyakorlati felvételi, elhelyezkedési tapasztalatok alapján.
Forrás: topcareers.net
