Tetszett a cikk?

A vállalatvezetők ugyan esküsznek rá, hogy az alkalmazottaik továbbképzése nélkül képtelenek lennének versenyben maradni, de a cégek igen jelentős részénél nyoma sincs a szisztematikus oktatásnak. A kép országonként és az elsajátítandó ismeretek körét tekintve is igen árnyalt.

Az IBM megbízásából készítette a Forrester Consulting azt a tanulmányt, amely egy sor hiányosságot tárt fel az európai vállalatoknál a versenyelőnyük megalapozását szolgáló munkaerő-fejlesztési módszerekben. Először is a vállalatok 90 százaléka úgy fogalmazott, hogy a képzés rendkívül fontos, sőt, egyenesen életbevágó a versenyelőny megtartása szempontjából, de egyharmaduknak még sincs ilyen irányú programja. „Világosan megfigyelhető, hogy miközben az alkalmazottak képzésének kérdése a versenyelőny megőrzése szempontjából kiemelt helyen szerepel az igazgatósági tagok napirendjén, jelentős lemaradás van abban, amit a szervezetek ténylegesen tesznek is az ügyért” – nyilatkozta Mary Sue Rogers, az IBM Human Capital Management Global Practice vezetője. „A készségfejlesztés fontosságával mindenhol tisztában vannak, ám nagyon sok cég semmit sem tesz az ügy érdekében.”



Nincsenek naprakész programok



Az 1000 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatok közül háromból egynek, a nagyvállalatok közül pedig négyből egynek nincs naprakész továbbképzési programja, jóllehet, a tanulmány készítése során megkérdezett szervezetek 93 százaléka a professzionális készségfejlesztést rendkívül fontosnak, vagy életbevágónak látja stratégiája szempontjából. A tanulmány arra is rávilágított, hogy a cégek átlagosan bevételük 0,05 százalékát fordítják erre a célra.



Az egyes országok között is jelentős eltéréseket sikerült feltárni. A vizsgált országok közül Németország fekteti a legnagyobb hangsúlyt a képzésre, mivel az a vállalatvezetők mintegy háromnegyede szerint fontos az innováció és a versenyelőny megőrzéséhez. Franciaországban ugyanakkor jóval kisebb súlyt helyeznek a képzésre, amit a vezetők mindössze 35 százaléka tartott lényegesnek a versenyelőny szempontjából.



Az informatikai ismeretek a legkeresettebbek



A jövő szempontjából fontos ismeretek közül még mindig az informatikát sorolják első helyre a szervezetek – előnyben részesítve azt mind az üzleti, mind a vezetési ismeretekkel szemben. A megkérdezett vállalatok azt is állították, hogy a jövőben sokkal rugalmasabb munkaerőre lesz szükségük. Vagyis, az informatikai ismereteken kívül a munkatársaknak üzleti ismereteket el kell sajátítaniuk, ha meg akarnak felelni a szervezet elvárásainak.



A többszakmás vagy átváltható képzés korlátozott lehetőségei



Míg az európai vállalatvezetők nagy jelentőséget tulajdonítanak a rugalmasan alkalmazható üzleti ismeretek fejlesztésnek, 44 százalékuk nem ad az alkalmazottaknak semmilyen többfunkciós képzést olyan univerzális ismeretekkel, melyek kulcsfontosságúak a tudásalapú gazdaságban a versenyelőny megszerzése szempontjából.



Vállalati identitás



A tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy a munkaerő fokozódó mobilitása és rugalmassága következtében a kommunikációs készségek rendkívül fontosak lesznek a vállalati identitás és jövőkép fenntartásában. A vizsgált cégek 94 százaléka állította, hogy ezek a készségek a jövőben fontosak lesznek számukra. Több mint 60 százalékuk azonban úgy véli, hogy készségfejlesztési programjaik nem alkalmasak a munkatársak megfelelő kommunikációs készségének kialakítására.



„A mobilizált munkaerő és az alkalmazottak fokozott rugalmasságának kezelése a jövőben elengedhetetlen lesz a versenyelőny megszerzéséhez. Kizárólag az a cég kerülhet ki győztesen ebből a játszmából, amely hajlandó céltudatosan a munkaerőbe befektetni ” – tette hozzá Mary Sue Rogers.



Nincs e-learning



A vizsgált cégek több mint 30 százalékának nincsenek e-learning megoldásai a szervezeten belül, a nagyobb vállalatok 45 százalékának pedig nincs naprakész e-learning stratégiája. „Ha tekintetbe vesszük, hogy az e-learning stratégia milyen előnyöket jelenthet a szervezet számára, elképesztő, hogy ilyen kevés cégnek van legalább egy, bármilyen e-learning megoldása” – közölte Richard Straub, az IBM Learning Solutions EMEA-térségért felelős vezetője. „Ha a szervezetek az e-learninget nem annyira a költségcsökkentés módjának tekintenék, hanem egy versenyelőnyt megalapozó lehetőségnek a munkaerő átképzése és felhatalmazása útján, a tanulmány teljesen más eredményt hozott volna. Vegyük példának az IBM-et! Rugalmasan és egyre gyorsabban kell bevetnünk az ismereteket, ha reagálni akarunk a piaci igényekre. Alkalmazottaink évente mintegy 17 millió órát (vagyis alkalmazottanként körülbelül 55 órát) töltenek formális képzéssel – legyen az akár online tanulás, akár hagyományos osztálytermi képzés. Az IBM-nél tanulással töltött napok kb. 47 százaléka mára online módon zajlik, azaz bárhol, bármikor, tehát nem vonja el az alkalmazottakat a munkájuktól.”



További megállapítások



A vizsgált cégek több mint 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az informatikai ismeretek rendkívül fontosak vagy életbevágóak a vállalat számára, a megkérdezettek egynegyede mégis úgy érezte, hogy cége informatikai felkészültsége nem megfelelő. A vizsgáltak 75 százaléka úgy véli, hogy a képzés kockázatot jelent a szervezet számára, mert az alkalmazottak más cégekhez vándorolhatnak. Öt vizsgált cégből mindössze egy olyan akadt, amely az elméleti ismereteket a szakmai készségek fölé helyezte. (hvg.hu)
Európában visszaszorulóban a benzines- és dízelautók

Európában visszaszorulóban a benzines- és dízelautók

Hegedűkoncertet adtak a betegeknek egy dél-koreai kórházban

Hegedűkoncertet adtak a betegeknek egy dél-koreai kórházban

A zsúfoltság miatt sűrítik a reggeli BKK-járatokat

A zsúfoltság miatt sűrítik a reggeli BKK-járatokat