„Nem jogszerű, nem alkotmányos, hogy a közoktatási feladatokat el kell látniuk az önkormányzatoknak úgy, hogy ezen belül a pedagógusok béremeléséhez nem kapják meg a szükséges fedezetet a kormánytól" – mondta Dióssy László. Mint hozzátette, ez szembeállítja az önkormányzatot saját munkavállalóival. Nem lehet különbséget tenni – hangsúlyozta – aszerint, hogy a kisebb vagy a nagyobb települések vannak-e hátrányos helyzetben.



A TÖOSZ-elnök szükségesnek mondta, hogy a kormányzat a következő évi költségvetésben biztosítsa a béremelés meghatározó részét. Utalt a pénzügyminiszter keddi TÖOSZ-elnökségi ülésen tett tájékoztatójára, ahol Draskovics Tibor úgy fogalmazott, hogy a 6 százalékos közalkalmazotti bérkiadásokhoz 38 milliárd forint állami hozzájárulást terveznek, ami a 6-ból 4,5 százalék finanszírozására elegendő.



Ahol sikerül, ott az egyéb bevételekből, helyi adókból próbálják kompenzálni a terheket – mondta Dióssy László. Ezeket az összegeket a fejlesztési pénzekből faragják le. A legfájdalmasabb – hangsúlyozta –, hogy az uniós pályázatok pénzét több településen kénytelenek átcsoportosítani, és olyan önkormányzatok is akadnak, amelyek hitel felvételére kényszerültek, ez pedig a legdrágább megoldás.



A TÖOSZ elnöke a leépítésekről elmondta, hogy az önkormányzatok által működtetett intézmények döntő többségében már tavaly elvégezték a gyermeklétszám-csökkenésből fakadó iskola-összevonásokat és pedagóguslétszám-csökkentéseket. Dióssy László beszámolt arról, hogy a TÖOSZ-hoz tartozó 1700 önkormányzat 90 százaléka nem volt képes idén a közalkalmazotti bér emelésére, s elenyésző azon önkormányzatok száma, amelyek a tervezett inflációhoz igazodó 6 százalékos béremelést meg tudták közelíteni. (MTI)