A kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét segíti az a módosítás, amely szerint adóalapjukból ezután levonhatják a szabadalom, a használati- és formatervezési mintaoltalom fenntartására felmerült költségeket, ami 16 százalékos támogatásnak felel meg. A módosítás új kedvezményt vezet be a legfeljebb 5 főt foglalkoztató adózók (a mikrovállalkozók egy része) számára: létszámbővítés esetén csökkenthetik adózás előtti eredményüket az adóév első napján érvényes minimálbér évesített összegének a létszámnöveléssel arányos részével. Ha azonban a harmadik adóév végéig a foglalkoztatottak száma csökken vagy az adózó jogutód nélkül megszűnik, az adóalapot a csökkentésként elszámolt összeg 120 százalékával meg kell növelni. Az előbbi két kedvezmény a csekély összegű támogatásra vonatkozó előírások szerint nem alkalmazható nemzetközi áruszállítás esetén, továbbá, ha a kedvezmény mezőgazdasági termeléshez, feldolgozáshoz, értékesítéshez kapcsolódik.



A szociális bérlakás-állomány növelését adóalap-kedvezménnyel kívánja ösztönözni a javaslat. Ennek lényege, ha a társasági adó alanya legalább 60 hónapra bérbe adja a tulajdonában lévő lakást az önkormányzat részére, adózás előtti eredményét az ebből származó jövedelem felével csökkentheti. Ha azonban a szerződést korábban megszünteti, a megtakarított adó késedelmi pótlékkal növelt összegének időarányos részét vissza kell fizetnie. Az adóelkerülés lehetőségének szűkülése érdekében a kapcsolt vállalakozásokra vonatkozó rendelkezések kiegészülnek azzal, hogy a többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag apporttal történő tőkeemelése esetén is vizsgálni kell, hogy a bevitt vagyon elfogadott értéke szokásos piaci árnak minősül-e. Ha nem így van, a feleknek az értékkülönbözettel módosítaniuk kell adózás előtti eredményüket.



Több ponton is módosulnak a fejlesztési adókedvezmények. A K F tevékenység ösztönzése érdekében a felsőoktatási intézmények, a Magyar Tudományos Akadémia, illetve más költségvetési szerv által alapított kutatóintézet kezelésében lévő területen üzembe helyezett, kutatást szolgáló beruházásoknál a fejlesztési adókedvezmény engedélyezéséhez előírt beruházási értékhatár 1 milliárd forintról 100 millió forintra csökken. További kedvező változás, hogy az ilyen beruházást megvalósítóknak nem kell sem a létszámnövelési előírást (ez jelenleg a hátrányos régiókban 50, egyébként 100 fő), sem más követelményt teljesíteniük.



A kis- és középvállalkozások esetében a munkahely-teremtést szolgáló beruházások létszámnövelési feltételei (300 fő, hátrányos régióban 150 fő) jóval kedvezőbbek lesznek: a kisvállalkozásoknál 30 fő, a hátrányos régiókban pedig 15 fő, a középvállalkozások esetében 150 fő, a hátrányos régiókban pedig 75 fő. A környezet védelme érdekében a törvényjavaslat a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételeként valamennyi beruházás esetében előírja, hogy a tényleges kibocsátási mutató a beruházás üzembe helyezését követő öt évben ne haladja meg a hatályos határértéket. Ez az előírás eddig csak az önálló környezetvédelmi beruházásra, illetve a környezetvédelmi beruházást is tartalmazó fejlesztési programra vonatkozott.



A fejlesztési adókedvezményt a halászati tevékenységet folytatók nem vehetik igénybe, mert a közösségi szabályozás nem teszi lehetővé a halászati tevékenységet szolgáló beruházások állami támogatását. Az uniós szabályokhoz igazodva enyhültek az osztalékadó alóli mentesség feltételei. Így 2005-től az EU tagállamában lévő anyavállalat vagy annak telephelye számára kifizetett osztalék abban az esetben mentes az osztalékadó alól, ha az osztalékban részesülő legalább két éve folyamatosan legalább 20 százalékos részesedéssel rendelkezik a számára osztalékot fizető társaságban. A részesedési küszöb jelenleg 25 százalék. (MTI)