A felkérésekből 9 közvetítésre, békéltetésre irányult, két esetben döntőbíráskodást kértek, míg három esetben a felek igénye szerint több közvetítő bevonásával zajlott a békéltetés, döntőbíráskodás – közölte az intézmény igazgatója. Kovács Géza szerint nem kezdhették el a közreműködést további tíz esetben, mert a vitában álló szakszervezet és munkaadó közül csak az egyik adta hozzájárulását külső szereplő bevonásához. Ilyen esetben a szolgálat az egyik oldal határozott kérése ellenére sem kapcsolódhat be a vita rendezésébe, legfeljebb tanácsadásra vállalkozhat.



A felkérések egy részét annak nyomán kapták meg, hogy az ismertté vált konfliktusokat követően felkeresték a vitában állókat, és felajánlották a közreműködést. Összesen 12 ilyen munkahelyi konfliktusra figyeltek fel, de felajánlásukat csak 6 esetben fogadta el a vitában álló mindkét fél. Kovács Géza elmondta, hogy a közvetítések általában eredményesek, csak néhány eset5ben nem sikerült megegyezésig vinni az ügyet.



A szolgálat tanácsokat is ad. A vállalatvezetők főleg a szakszervezeti jogok értelmezéséhez igényelnek konzultációt, a szakszervezetek pedig a jogszabályokban lefektetett jogosítványaik érvényesítéséhez, az üzemi tanácsok a részvételi jogok gyakorlásához kérnek tanácsot. A szolgálat ma még nem foglalkozhat egyéni munkaügyi vitákkal, de a munkavállalók sok száz kérdésére válaszolnak évente. A munkaügyi kapcsolatokról, a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeiről kamarákkal, más érdekképviseletekkel közösen konzultációkat is rendeznek – közölte az intézmény vezetője. (MTI)