A brit belügyminisztérium adatai szerint a múlt év májusa és decembere között a nyolc új kelet-európai tagállamból csaknem 140 ezren jelentették be törvényes munkavállalásukat. Csaknem 40 százalékuk már a múlt év május 1-je előtt is az Egyesült Királyságban tartózkodott. A regisztráltak 56 százaléka lengyel állampolgár, akiket a sorban a litvánok és a szlovákok követnek.
Az Egyesült Királyság 2004. május 1-je előtt jelentősen szigorította a társadalmi juttatásokra való jogosultság szabályait. Ennek alapján a kelet-európai országokból érkezők közül csak 21 százaléknak fogadták el erre vonatkozó kérelmét.
A kelet-európai bevándorlók megérkezését az Egyesült Királyság, Írország és Svédország munkáltatói kedvezően fogadták, s csekély társadalmi feszültséget keltett jelenlétük a munkaerőpiacon - jegyzi meg a hírlevél. Különösen a vendéglátás, az építőipar és a közlekedés ágazataiban vártak segítséget.
A korlátozást fenntartó államok közül Németországban viszont - a közelmúltban készített felmérés szerint - a lakosság 75 százaléka aggódik a bővítés következményei miatt. Már a bővítést megelőzően is több tízezer illegális lengyel bevándorló dolgozott Berlinben és másutt takarítóként, építőipari munkásként vagy eladóként.
Németországban nagy számban dolgoztak legálisan is keletiek, különösen lengyelek. Évente több mint 320 ezer külföldi szezonális munkást alkalmaztak a mezőgazdaságban, s mindezt 5 eurós órabérért, amit a németek többsége aligha fogadna el.
A német politikusok újabban arra panaszkodnak, hogy egyes kelet-európai vállalkozók egy jogi kiskaput kihasználva kerülik meg a bővítési szerződés alapján lehetséges munkaerőpiaci korlátozást, a hétéves munkavállalási tilalmat. Kisvállalkozásokat hoznak létre, vagy önfoglalkoztatóként kezdenek Németországban dolgozni - utal rá a hírlevél.
A magyar munkavállalók célországai (Oldaltörés)
Az előrejelzések megfogalmazzák, hogy a migráns munkavállalók közül sokan előbb-utóbb viszont ismét saját hazájukban dolgoznak majd. Az új tagállamok gazdasági erősödésével még fordított migráció is lehetséges.
Románia és Bulgária – amelyeknek uniós csatlakozása 2007-re várható – Fekete-tenger partján fekvő területeinek növekvő ingatlanárai arról tanúskodnak, hogy a nyugatiak áttelepülése már kezdetét vette - jegyzi meg a hírlevél.
A magyarok nyugati munkavállalásáról a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium adatai alapján elmondható, hogy bár munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak magyarok az Egyesült Királyságban, Írországban, Svédországban, a múlt év végén csak 4 ezer, 2 ezer, illetve 200 magyar vállalt munkát ezekben az államokban.
Ugyanakkor Németországban, illetve Ausztriában, ahol munkavállalási engedély szükséges, 17 ezer, illetve 14 ezer magyar dolgozott a múlt évben. Viszonylag magas, 1100, illetve 900 az Olaszországban, illetve Hollandiában dolgozó magyarok száma, néhány száz Spanyolországban és Görögországban. A többi régi európai uniós tagállamban száznál kevesebb magyar dolgozik.
