Az EU közfinanszírozási helyzetének jövőjéről készült tanulmányban a bizottság úgy véli, hogy a közadósság a GDP 200 százalékát is elérheti 2050-re, ha a kormányok nem vezetnek be sürgősen reformokat. Középtávú államháztartási kiegyensúlyozás esetén is a GDP 80 százalékára nőhet a közadósság az EU átlagában 2050-re a jelenlegi 63 százalékról.

„Ha a tagállamok többsége nem tesz valami komolyat a nyugdíj időzített bombájának hatástalanítására, akkor az gyermekeink és unokáink kezében fog felrobbanni, a teher elviselhetetlen lesz”, kommentálta a jelentést az EU pénzügyi biztosa, Joaquín Almunia.

A növekvő teher részben annak köszönhető, hogy csökken a születések száma, a második világháború utáni demográfiai robbanás nemzedéke nyugdíjba megy, miközben emelkedik a várható élettartam.

Jelenleg az EU-ban átlagosan egy 65 év fölötti lakos jut négy munkaképes korú lakosra. Ha a jelenlegi irányzat nem változik, 2050-ben egy a kettőhöz arányra változik a helyzet. A bizottság szerint ki kell használni azt az - előrejelzések szerint 2017-ig tartó - lehetőséget, hogy a foglalkoztatás addig még abszolút számban növekedni fog.

A bizottság szerint Csehország, Ciprus, Görögország, Magyarország, Portugália és Szlovénia hosszú távú kockázatú ország a közfinanszírozás tekintetében, míg Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Máltán, Szlovákiában, Spanyolországban és Nagy-Britanniában közepes kockázatú a helyzetet a bizottság szerint.

Alacsony kockázatúnak - vagyis olyan országnak, ahol a többieknél már többet tettek az öregedés hatásainak ellensúlyozásáért, vagy a hiány és a közadósság alacsony - véli a bizottság Ausztriát, Dániát, Észtországot, Finnországot, Lettországot, Litvániát, Hollandiát, Lengyelországot és Svédországot.

A brüsszeli bizottság szerint az EU-tagországok „képesek szembenézni a az egyre fogyó munkaerő és az elöregedő lakosság jelentette kihívással. A siker kulcsa a demográfiai megújulás elősegítése - hogy az emberek jobban egyensúlyozhassanak a munka, a család és a magánélet között, és így több gyermeket vállalhassanak. Emellett fontos a munkahelyteremtés és a hosszabb aktív életszakasz, az idősek munkalehetőségeinek javítása, a nagyobb termelékenység, a bevándorlók integrálása és a fenntartható közfinanszírozási helyzet”.

Az EU foglalkoztatási és szociális ügyi biztosa, Vladimír Spidla megjegyezte: „jelenleg növekszik azon 30-45 év közötti nők aránya, akik a gyermeknevelés, a karrier és az idős szülőkről való gondoskodás hármas terhét cipelik. Az oktatási rendszert és a munkabeosztást rugalmasabbá kell tenni, figyelmbevéve, hogy akik akarják, a kívánt időben vállalhassanak gyermeket.”