2009-re befejeződhet a struktúra átalakítása és 2013-ra, az uniós finanszírozási időszak végére már egy versenyképes szakképzési struktúra működhet Magyarországon - hangsúlyozta Bihall Tamás. Hozzátette: ezt szolgálja, hogy a jogszabályi változásoknak köszönhetően a gazdaság egyre nagyobb szerephez jut a szakképzés működtetésében.

Jövő évtől például már a kamara feladata lesz a gyakorlati képzés felügyelete, ugyanis kötelezővé válik a tanulószerződések kamarai ellenjegyzése. Ez egyben garanciát jelent arra, hogy gyakorlati képzés nélkül nem szerez senki szakképesítést - fűzte hozzá.

További előrelépés, hogy a kamara a jövő évtől már 27 szakmában delegálja a vizsgaelnököket, a mai tizenhattal szemben. Jellemzően azon építőipari, ipari és szolgáltatási szakterületek esetében, amelyek ma is hiányszakmának számítanak - tette hozzá.

Ugyanakkor egyre nagyobb szerepet vállalnak a munkaerőpiaci igények feltérképezése területén. A jövő évtől, például 8 ezer vállalkozás folyamatos monitorozásával mérik a gazdaság igényeit a szakképzés számára - mondta az alelnök.

Észak-Magyarországon tervezik egy regionális szakképzési modell kialakítását, annak érdekében, hogy az intézményfenntartói érdekek ne előzhessék meg a gazdaság regionális érdekeit - ismertette Bihall Tamás.

Sós Tamás, az MSZP szakpolitikusa emlékeztetett arra, hogy négy jogszabályt módosított az Országgyűlés a szakképzés reformja érdekében, többek között a szakképzésről és a felnőttképzésről szóló jogszabályt is.

Ezek nyomán moduláris, az egyes szakterületeket egymásra építő szakképzési rendszer jön létre. Vagyis bizonyos számú modul elvégzése esetén újabb szakképesítés szerezhető majd.