Tardos Katalin, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének tudományos főmunkatárs elmondta, hogy a roma lakosságot elsősorban a munkahelyi felvételnél és elbocsátásnál éri a diszkrimináció. Érezhető még ez a megkülönböztetés a felajánlott munkaviszony, munkakör jellegében, a besorolásban, az előmenetelben, a fizetésben is.

Tóth Judit, a Szegedi Tudományegyetem docense többek között arról beszélt, hogy Magyarországon 1996 és a múlt év között 20 ezerről 66 ezerre nőtt a legálisan munkát vállaló külföldiek száma.

A külföldiek többsége Budapesten és Pest megyében vállal munkát, sok még a külföldi munkavállaló Fejér, Esztergom, Veszprém megyében, illetve Bács-Kiskun és Csongrád megyében is. A szlovák állampolgárok szabadon vállalhatnak Magyarországon munkát, ehhez nem szükséges munkavállalási engedély, csak regisztráció. Sokan viszont nem regisztráltatják magukat, ezért a nyilvántartott 20 ezres szlovákiai munkavállalónál a gyakorlatban többen dolgoznak Magyarországon, a kutató becslése szerint 30 ezren.

Fodor T. Gábor ügyvéd, munkajogász elmondta, hogy az Európai Unióban jelenleg is folyamatban van a munkaidő irányelv megújítása, de az Egyesült Királyság mindenképpen fenn akarja tartani a kívülmaradás intézményét, ami annyit jelent, hogy a munkaadó megállapodhat a munkavállalóval a heti 48 óránál több munkaidőről. Az Egyesült Királyság szerint az egyes munkavállalók nem korlátozhatók abban a jogukban, hogy mennyi munkát végezzenek.

Az irányelv megújításnak foglalkoznia kell majd az ügyeleti idő kérdésével is - hangsúlyozta Fodor T. Gábor. Az Európai Bíróság több döntése szól arról, hogy az ügyeleti idő is munkaidő, erre az időre is munkabér jár, illetve ez az idő is beleszámít a ledolgozható munkaidőre vonatkozó korlátok kiszámításába. Mint mondta, már Magyarországon is alkotmánybírósági döntés van arról, hogy az ügyeleti idő nem független a munkaidőtől.