Kiss Ambrus, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (NYDRMK) főigazgatója az EU legbonyolultabb programjaként értékelte a HEFOP-ot, részletezve a hátrányai mellett az eredményeit is. Megvalósult általa az állami és nem állami szervezetek együttműködése és jól meghatározott célcsoportoknak szólt. Bürokratikus elemei azonban esetenként anyagi nehézséget is okoztak a szerződött partnereknek, és nem a piaci igényekre koncentrált - fogalmazta meg.

A régiós munkaügyi vezető hangsúlyozta, hogy a megszűnt HEFOP után most hiány van a munkaerőpiacra segítő programokból, hiszen még nem indult el a Társadalmi Megújulás Operatív Programja (TÁMOP). Emiatt nő a hátrányos helyzetű, vagyis képzetlen rétegek lemaradása, ugyanakkor a nyugat-dunántúli régió munkaerőpiacán egyre nagyobb - és a külföldi munkavállalás miatt tovább nő - a munkaerőhiány.

Deák Ferenc, a NYDRMK projektmenedzsere arról számolt be, hogy a 2004 őszén indult program idején Zalában nőtt a regisztrált álláskeresők és a tartós munkanélküliek aránya, de ez nem a képzések, hanem a munkaerőpiaci helyzet hibája.

A megyében négy közbeszerzési eljárás nyerteseiként hét képző intézmény 27 tanfolyamot indított a HEFOP keretében. Összesen 859-en vettek részt a programokban, 398-an munkaerőpiaci képzésben, 548-an pedig munkagyakorlat-szerzési támogatásban részesültek - voltak tehát olyanok, akik a sikeres képzés után gyakorlatszerzési lehetőségben is részesültek. Az oktatásokon résztvevők a képzési költségen kívül 40-45 ezer forint megélhetési támogatást és útiköltség-térítést is kaptak, a munkagyakorlatot szerzők pedig minimálbér feletti összeghez jutottak az útiköltség megtérítése mellett.

A zalai HEFOP programban résztvevők 53 százaléka nő, illetve 30 cigány származásút részesítettek képzésben, gyakorlatban. A 756 millió forintos keretösszegű program során 242 munkáltatóval kötöttek támogatási szerződést.