Elmondta, adataik szerint a pedagógusok 51 százaléka kék szalagot tűz ki, míg 18 százalékuk kétórás figyelmeztető sztrájkot tart, 9-10 százalékuk egynapos munkabeszüntetéssel tiltakozik. A többiek figyelmeztető fórumokat szerveznek az intézményekben.
 
Területenként változó arányban csatlakoznak a közoktatásban dolgozók a munkabeszüntetéshez. Kelet-Magyarországon, Hevesben alig lesz sztrájk, míg Nyugat-Dunántúlon, Zalában, Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyében nagyobb arányban tartanak munkabeszüntetéseket. A PSZ továbbra sem támogatja a határozatlan idejű sztrájkot.
 
Az oktatási tárca korábbi közlése értelmében a közoktatásról szóló törvény alapján minden iskolaigazgató mérlegelheti, hogy az irányítása alatt lévő iskolában az érintett napon megtarthatók-e a tanítási órák. Abban az esetben, ha a bejárók magas száma miatt az igazgató arra a következtetésre jut, hogy nem, a közoktatási törvény alapján rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el. Amennyiben erre nincs szükség, a sztrájk miatt az iskolából távol maradó tanulók hiányzását igazolt hiányzásként kell elfogadni.
 
A rendkívüli tanítási szünet elrendelése nem mentesíti az iskolákat a közoktatási törvényben rögzített azon kötelezettség alól, hogy gondoskodniuk kell a tanulók felügyeletéről. Ez azt jelenti, hogy az óvodák, iskolák, kollégiumok kötelesek megtenni minden intézkedést a gyermekek, illetve a tanulók testi épségének megóvása céljából. A nevelési-oktatási intézmények ennek megfelelően nem zárhatják ki a gyermeket, a tanulót az óvodából, iskolából, kollégiumból.
 
Ha a sztrájk miatt az iskola, óvoda, kollégium alkalmazottai nem, vagy csak késve érkeznek be a közoktatási intézménybe, a távolmaradást igazolt távolmaradásnak kell elfogadni, azonban a pedagógusok arra a napra tervezett kötelező tanórai foglalkozásait a tanítási időkeret teljesítésébe nem lehet beszámítani.