A márciusról korábban jelzett 7,8 százalékos arányt szerdán 7,9 százalékra módosították. Az elemzők 30 ezres csökkenést vártak áprilisról, a márciusi 55 ezres csökkenés után. Szezonális kiigazítás nélkül a munkanélküliek száma 93 ezerrel 3,414 millióra fogyatkozott, az állástalanok aránya 8,1 százalékra csökkent a márciusi 8,4 százalékról.

Németországban március végén 40,225 millióan voltak állásban március végén szezonális kiigazítással, 65 ezerrel többen, mint február végén. Tavaly március végén 39,534 millió volt az állásban lévők száma.

A német gazdaság növekedése is lassul az idén, de a vártnál kevésbé. Az Európai Bizottság a februári, időközi előrejelzésében 1,6 százalékra rontotta jóslatát az idei német gazdasági növekedésre a tavaly őszi előrejelzésben valószínűsített 2,1 százalékról, de most hétfőn, a tavaszi előrejelzésében 1,8 százalékra javította prognózisát Németország számára.

Németországban a foglalkoztatottak száma az exportgazdaság bővülése és a sok beruházás miatt nő - ezeket a vállalatok felé bőven, rekord ütemben áramló hitelek táplálják -, ugyanezért csökken a munkanélküliség, de az inflációtól tartósan elmaradó, szerény - az egész EU-ban legkisebb ütemű - béremelkedés miatt a javulás nem látszik meg a lakossági fogyasztáson, a GDP-növekedés legfontosabb kínálati oldali tényezőjén. A lakossági fogyasztás, rendre éves összehasonlításban, tavaly az első negyedévben 0,5 százalékkal csökkent - nem utolsó sorban az áfaemelés hatására -, a második és a harmadik negyedévben 0,1-0,1 százalékkal nőtt, az utolsó negyedben 1,5 százalékkal csökkent.

2006-ban a munkaköltségek közül a bruttó bér átlagosan 1,225 százalékkal emelkedett Németországban, utána tavaly átlagosan 1,45 százalékkal nőtt, miközben a foglalkoztatottak száma közel 2 százalékkal szaporodott. Németország ezzel a bértömeg-emelkedéssel szűkmarkúság-rekordot tart az EU-ban, ráadásul ez a bér vásárlóértékének csökkenését jelenti a 2,3 százalékos tavalyi évi átlagos infláció mellett.

Németországban 2000 óta is csak 14,7 százalékkal emelkedett az átlagos bruttó bér - ez ugyancsak a legkevesebb Európában -, vagyis reálértékben szinte semmivel: tavaly ugyanis átlagosan 14,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2000-ben.

Németországban utoljára 2004-ben emelkedtek a bérek reálértékben: a kétgyerekes átlagos család vásárlóereje 0,4 százalékkal emelkedett. 2006-ban már 1,1 százalékkal, tavaly 1,3 százalékkal csökkent a reálbér átlagosan, derült ki a német kormány márciusban kiadott parlamenti tájékoztatásából.