Pálinkás József 276 szavazatot kapott a közgyűlés zárt ülésén leadott 476 szavazatból. Somlyódy László akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára 165, Roska Tamás akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének kutatóprofesszora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának alapító dékánja 31 szavazatot kapott.

Pálinkás József 1952. szeptember 18-án született a Borsod megyei Galvácson. 1977-ben szerzett fizikusi diplomát a József Attila Tudományegyetemen. 1977-1979 között a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként az MTA debreceni Atommagkutató Intézetében dolgozott. 1981-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen fizikából doktorált. 1989-ben elnyerte a fizikai tudomány doktora címet. 1995-ben az MTA levelező tagjává, 2004-ben rendes taggá választották.

Pálinkás József © MTI - Bruzák Noémi

1989-1996 között a Magyar Demokrata Fórum (MDF), 1996-1999 között a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP), 2000 óta a Fidesz tagja. 1998 júliusától három évig az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, 2001. július 16. - 2002. május 27. között oktatási miniszter volt. 1999-2001 között a kormány tudománypolitikai tanácsadó testületének elnöke volt. 2006. április 23-tól a Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának a tagja.

Pálinkás József közel száz tudományos közlemény szerzője, szakterülete a kísérleti atom- és molekula-fizika. Az akadémikus nős, három felnőtt gyermeke van.

"Valóban az a magyar tudomány érdeke, hogy egy pártpolitikus üljön az Akadémia vezetői székébe?" - tette fel a kérdést korábban Solymosi Frigyes akadémikus, aki annak a konzervatív tudósokat tömörítő Professzorok Batthyány Körének (PBK) a tagja, amelynek Pálinkás is. Szerinte egy ilyen elnököt nem tekintenének partnernak a mindenkori kormányok. Pálinkás egyébként bejelentette, hogy elnökké választása esetén lemond országgyűlési mandátumáról.

Az új elnök feladata nem lesz könnyű - mutatott rá a HVG. A sok tekintetben megcsontosodott, változtatásokra nehezen hajlandó testület csak a támadások hatására kezdett reformtevékenységbe. Mindenekelőtt a Kóka János vezette gazdasági tárcával állt harcban az MTA, amely 2006-ra lépéskényszerbe került. Számos elképzelés született a tudós testület megreformálására, ezek azonban csekély változáshoz vezettek: például átszervezték a központi igazgatást, nemzetközi pályázatokat írnak ki a kutatóintézetek igazgatói tisztségére, s a kutatói teljesítményértékelésben is új módszert vezettek be. Egy erőteljesebb reform végigvitele azonban az új elnökre vár.

Az MTA-t öreg tudósok klubjává lefokozó elképzeléseket egyik jelölt sem támogatta, s valamennyien a kutatóintézetek megőrzése mellett foglaltak állást. Mindhárman szükségesnek látták, hogy az intézethálózat operatív irányításában a főtitkár nagyobb jogosítványokat kapjon. Az MTA többmilliárdos ingatlanvagyon gazdája lett, mert az államháztartási törvény módosításával az általa használt ingatlanokat tulajdonba kapta, a következő évek feladata e vagyon kezelése és működtetése lesz, becslések szerint például az épületek 40 százalékát fel kellene újítani. Részben persze el is adnak majd belőlük, a mostani közgyűlés elé is bekerül már két ingatlan eladásának az ügye, a bevételt intézetek fejlesztésére fordítanák. Az elnökjelöltek valamennyien nagyobb beleszólást kértek a kutatás-fejlesztésbe (ami most külön minisztert kapott) és a kormányzati döntés-előkészítésbe. Erre lehetőségük is lesz: a tavaly őszre tervezett új akadémiai törvény vitáját az elnökválasztás utánra halasztották.