A legtöbbet a pénzbeli juttatásokra, elsősorban az álláskeresők járadékára, segélyére költi az alap. Ennek összege a múlt évben több mint 90 milliárd forint volt.

Nagyságrendben ezt a tételt a központi költségvetésnek átadott több mint 61 milliárd forint követi. Ebből a pénzből finanszírozzák az önkormányzatok az álláskeresők járadékára, segélyére nem jogosult személyek rendszeres szociális segélyét, illetve a részükre szervezett közcélú munkát.

Az alap 52 milliárd forinttal járult hozzá a rehabilitációs célokhoz, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához, 5 milliárd forint jutott az olyan beruházásnak, amelyek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, illetve különféle rehabilitációs célú programok megvalósítását szolgálják.

Jelentős tétel (49 milliárd forint) az elhelyezkedést segítő, úgynevezett aktív eszközök finanszírozása.  A szakképzésre, felnőttképzésre - az aktív eszközöknél a képzésre fordítottakon kívül - több mint 25 milliárd forintot használt fel a múlt évben az alap. A szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer működtetésére külön 2 milliárd forintot fordítottak.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működéséhez, fejlesztéséhez több mint 22 milliárd forinttal járult hozzá, míg az Európai Unió támogatásával indított programok társfinanszírozása csaknem 10 milliárd forintot igényelt.

A múlt évben az alap több mint 7 milliárd forinttal járult hozzá a közmunkák finanszírozásához, 6 milliárd forinttal a Start program járulékkedvezményéhez.

Az alap finanszírozását lényegében a munkáltatók és a munkavállalók által a bruttó bérek után teljesítendő 3 illetve 1,5 százalékos szolidaritási befizetés jelenti. Ez az úgynevezett munkáltatói és munkavállalói járulék a múlt évben csaknem 202 milliárd, illetve 92 milliárd forint bevételt jelentett.

A Munkaerőpiaci Alap tervezett kiadása és bevétele idén már csaknem 400 milliárd forint.