A miniszter utalt arra, hogy Magyarország az Európai Unió foglalkoztatási statisztikáit tekintve "a hátul kullogó országok" között van, de ezt az alacsony képzettségűek alacsony foglalkoztatottsága okozza, miközben a képzett munkavállalók foglalkoztatási rátája az uniósnak megfelelő.

Mint mondta, a nyilvántartott, mintegy 470 ezer álláskereső fele legfeljebb nyolc általánost végzett, így Magyarországon a foglakoztatás bővítése nem csak általános munkahely-teremtési kérdés, hanem inkább a hátrányos helyzetű csoportok, az alacsony képzettségű emberek foglalkoztatásának bővítéséről szól.

A közmunkaprogramokban - amelyre a Munkaerőpiaci Alapból 3,5 milliárd, más költségvetési forrásból pedig 6 milliárd forint jut - a résztvevők többek között erdő- és vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi, kárelhárítási, tájvédelmi vagy idegenforgalmat segítő munkákban vezetnek részt.

A pályázat útján működő közmunkaprogram mellett még kétféle közfoglalkoztatási forma van, az egyik a közcélú munka, amelyet az aktív korú szociális segélyezettek számára biztosítanak a helyi önkormányzatok, normatív forrásokból, az idén 15 milliárd forintból. A közhasznú munkát a regionális munkaügyi központok szervezik, erre a célra a tapasztalatok alapján 6-8 milliárd forint fordítanak a Munkaerőpiaci Alapból.

A téli-tavaszi már befejezett önkormányzati programokban 4,5 milliárdból több mint 7600 közmunkás dolgozott 938 településen hat hónapig, ezt tavalyi forrásokból finanszírozzák. Emellett július 1-jei hatállyal hagytak jóvá hat további programot, 5-7 hónapos futamidővel, 5 milliárd forint értékben, több mint 6 ezer munkás számára - tette hozzá Szűcs Erika.