szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Szeretne legalább havi ezer eurót keresni, távol otthonától, egy mesés szigeten? Szakképzettség nem szükséges, minimális nyelvtudással csak Önre várnak a jól fizető állások. Vigyázat! Átverés. Kiderítettük, melyek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy csaló állásközvetítővel van dolgunk.

Au-pair munka, pincérnői állás, sofőrködés a festői Margarita-szigeten, Venezuelában, szeptemberi indulással, szálláslehetőséggel, munkakörtől függően 500-2000 eurós fizetéssel - az ígéretes álláshirdetés egy közösségi portálon jelent meg, júniusban. Feladója egy félig venezuelai származású hölgy, aki adatlapja szerint Venezuela és Magyarország között ingázik. Hat ismerőse van, közülük öt külföldi, egy pedig macska. Fölmerül a kérdés, vajon miért regisztrál valaki egy közösségi oldalon, ha csak hat kapcsolata van - két hónap alatt sem tesz szert több ismerősre, valószínűleg nem is akar - , ám mindeközben napi rendszerességgel látogatja a portált. Elképzelhető, hogy az álláshirdetésre jelentkezőknek ad bővebb felvilágosítást.

Annyit hallottunk már gyanús álláshirdetésekről, átvert munkavállalókról, hogy elhatároztuk, megpályázunk egy recepciós állást Venezuelában. Hátha szerencsénk lesz. Ment hát a levél a feltüntetett e-mail címre, postafordultával érkezett is a válasz: amennyiben au-pair munkára jelentkezünk (gyerekfelvigyázónak), és legalább egy évig kint maradunk, a család fizeti a repülőjegyet, plusz havonta 500 eurót, tisztán.  Emellé jön még az évi 35 szabadnap (itthon egy pályakezdőnek évi 21 nap szabadság jár). Ha a pincér-munka érdekel minket, a tájékoztatás szerint éttermekben, szállodákban, diszkókban dolgozhatunk, a szakképzettség nem fontos, mert rövid idő alatt betanítanak. A recepciós álláshoz pedig - ami után valójában ácsingóztunk - a közvetítő szerint „nem szükséges, hogy legyen szakképesítés, de legalább középszinten kéne beszélni és írni az angolt, és a spanyolt is. Nem kell nyelvvizsga, de nem érdemes hazudni, érteni kell, ha vendég érkezik a hotelba, vagy ha adminisztrálni kell valamit”. A megfogalmazás és a tömérdek helyesírási hiba - amelynek közlésétől eltekintünk -nem lohasztja le gyanakvásunkat, ráadásul nehezen hihető, hogy a külföldi munkaadó bárkit fölvesz anélkül, hogy megbizonyosodott volna róla, hogy az illető megbízható, és megérteti magát a fizetővendégekkel.

Idilli környezet. Csak a látszat?
© sxc.hu
Sebaj, kitöltöttük a mellékelt kérdőívet, látszólag figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy önéletrajzot nem kértek. Személyes adatok, állampolgárság, állapot (hajadon vagy férjezett), „legmagasabb iskolai fok”, egyéb befejezett tanulmányok, tanfolyamok, szakképesítések, nyelvek: pipa. Kiválasztottuk a nekünk tetsző munkát, bejelöltük, mikor tudnánk indulni, és meddig maradunk, majd pár szavas bemutatkozást követően megfeledkeztünk a kitételről, a csatolt fénykép bizony lemaradt. „A fotó nem szükséges, hogy igazolványkép legyen, de valami jó minőségű kép, a cél az, hogy a munkaadó mégis lássa a leendő munkavállalóját”. (Nem mindegy, hogy egy pincér, akinek nincs szakképesítése, hogy néz ki? – vetődik fel a kérdés.) A kérdőívhez -, melyben középiskolai végzettségű, többéves recepciós tapasztalattal bíró, angolul beszélő, kalandvágyó jelöltnek adtuk ki magunkat - még odabiggyesztettünk pár kérdést: a kinti közvetítőnél is lehet-e érdeklődni, mi lesz a munkaszerződéssel, kinek fizetjük a közvetítői díjat, és persze van-e valaki, aki már hazajött, és megosztaná velünk a tapasztalatait.

Mint megtudtuk, a 200 eurós közvetítői díjban minden benne van, még a kinti partner tevékenysége is (akiről csak az derült ki, hogy 25 éves és négy éve él Venezuelában). A fizetés módja, és az ügylet lebonyolítása elég zavarosnak tűnt: „én nem kérek előleget, hanem a teljes összeg kifizetését, csak akkor, amikor már eljössz az irodámba, és átadom neked a papírokat, kapcsolatokat kint, repülőjegyet, és ellátlak bőséges tanácsokkal”. Ígérete szerint erre augusztus elején került volna sor. A minimális kinttartózkodás ideje 10 hónap, ez esetben a munkáltató fizeti a repülőjegyet (csak oda). Munkaszerződést természetesen mindenki kap, a munkájáért pedig 1000-1400 eurót, kivéve az au-paireket. Mivel a gyerekfelvigyázás nem hivatalos munka - közvetítőnk szerint -, ez esetben nem kapunk munkaszerződést, csak meghívólevelet, amit a kinti család intéz, mert állítása szerint ez jogosít fel bennünket arra, hogy 3 hónapnál több időt töltsünk az országban (90 napos ott tartózkodás esetén már vízum kell). Az ajánlat csábító, ám mielőtt minden szavát készpénznek vennénk, érdemes pontról pontra megvizsgálni, mit rejt, mert mint tudjuk, az ördög a részletekben lakozik.

Csábító ígéretek, feltűnő jelek (Oldaltörés)

„Ha olyan munkáról van szó, ami szakképzettséget nem igényel, akkor a fizetés általában az adott országban érvényes minimálbérhez közelít” – felelte Tanay Marcell, az EUWORK Munkaközvetítő és tanácsadó cég munkatársa a kérdésre, miszerint mekkora összeg reális a külföldieknek meghirdetett vendéglátós munkákért. Ha magasan fizetett túlórákat és borsos jattot ígérnek, az is gyanús lehet – figyelmeztet a szakember. A venezuelai munkáért beígért havi ezer eurós kereseti lehetőség már csak azért is irreális, mert a 2007-es adatok alapján Venezuelában az őslakosok havi 200 dollárért (körülbelül 32 ezer forint, 134 euró) húzzák az igát. Ráadásul a munkavállalók csaknem fele feketén dolgozik, több mint 40 százalékuk a minimálbérnél is kevesebbet keres. Miért alkalmaznának külföldieket ennek többszöröséért? És miért a magyarokat hívják?

Törékeny egyensúly
© sxc.hu
Hazai munkaközvetítő cégek szerint a magyarokat azért szeretik külföldön, mert a lengyelekhez hasonlóan megbízhatóan dolgoznak. „A magyar messziről jön, nagyon külföldi ott, és nem él vissza a helyzettel” – indokolta a magyar munkaerő iránti keresletet venezuelai munkát hirdető közvetítőnk.

„Közép-Afrika és Dél-Amerika nagyon felkapott hely lett az utóbbi időben, a csalók gyakran választják célpontul például Venezuelát: nagy a távolság, nehéz visszajönni. Ha valakit kivisznek Dél-Amerikába, és hoppon marad, senki sem segít rajta, a csalók pedig villámgyorsan, nyom nélkül fölszívódnak” – számol be tapasztalatairól egy, a neve elhallgatását kérő nyomozó. Mindezt tetézi, hogy Venezuelában nincs hivatalos magyar külképviselet, akkreditált magyar nagykövetség legközelebb Brazíliában van, ezért a konzuli segítségnyújtás nehézkesebb.

A szabályos, külföldre irányuló munkaközvetítés úgy zajlik, hogy a jelentkező részt vesz egy személyes interjún, ahol felmérik a nyelvtudását, elmondják az összes információt, amit az adott állásról tudnia kell. Ezt követi egy telefonos vagy egy webkamerás interjú a munkaadóval - meséli Tanay Marcell. „Ezután érkezik a munkaadótól az előszerződés, vagy az aláírt szerződés – ez azért ritkább, főként a norvég és svéd munkaadókra jellemző –, esetenként a munkaajánlat. Az előszerződésben minden benne van: a munkaadó megnevezése, címe, a munkakör leírása, a fizetési feltételek; de nem teljes értékű munkaszerződés. Viszont névre szól” - teszi hozzá a szakember. 

Veszélyek, intelmek

A Külügyminisztérium óva int mindenkit a meggondolatlan kiutazástól. „Az unióban havonta körülbelül ötven magyar munkavállaló dől be a hamis álláshirdetéseknek, vagy lesz csalás áldozata” – írja júliusi közleményében Oláh Lajos, a Külügyminisztérium konzuli érdekvédelmi és jogi osztályának vezetője. Az EU-ban a legtöbb magyart Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Írországban, Hollandiában verik át. A bajba jutott munkavállalók hazajutását diplomaták segítik: felveszik a kapcsolatot a hozzátartozókkal, tanácsot adnak. Ám kölcsönt - a hazautazáshoz - csak ritkán kapnak a peches munkavállalók, tavaly 77 alkalommal (az esetek 5 százalékában) fordult elő ilyen. Bővebb tájékoztatást a Külügyminisztérium honlapján kaphatnak az érdeklődők.

Esetünkben a munkaszerződést csak ígérték, a munkáltató pedig egy kérdőív és egy csatolt fotó alapján dönt leendő alkalmazottjáról (akinek a zsebét majd alaposan kibéleli). Ami a 200 eurós közvetítői díjat illeti, nem lehet okunk panaszra. Információink szerint ugyanis előfordul, hogy ilyen címen akár ezer eurót is legombolnak a gyanútlan áldozatról. És jóllehet a törvény szerint az állásközvetítésért nem lehet pénzt kérni, bevett módszer nemcsak nálunk, Európában is, hogy a közvetítő valamilyen jogcímen pénzt szed be a jelentkezőtől. „Sokan hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni, ha egy jól menő vállalatnál kapnak állást” – ecseteli egy hazai közvetítő iroda vezetője, hogy a minőségi szolgáltatásnak itt is meg kell fizetni az árát. Azt azért hozzáteszi, hogy számos iroda úgy oldja meg a problémát, hogy oktatásért, gyakornoki programért szed be pénzt – Európában általában 200-500 eurót.
 

Hurrá utazunk! De hova? (Oldaltörés)

Gyanakvásra ad okot, ha felajánlják, hogy kifizetik a munkavállaló repülőjegyét. Közvetítők szerint igen ritka, hogy valakinek pénzelik az útját, vagy később megtérítik az utazás költségeit. Erre leginkább akkor hajlandók, ha speciális munkáról van szó – például idősgondozásról –, ami meghatározott, és szerződésben előre rögzített időtartamra szól. A venezuelai munka esetében az ingyen kiutazás feltétele a legalább 10 hónapos kint tartózkodás. Na de ki az, aki egy évre szerződteti a pincéreket, bárosfiúkat, turistakísérőket, anélkül, hogy tudná, hogyan dolgoznak?

Csakhogy tisztán lássunk, a legolcsóbb repülőjegy, egyszeri átszállással Budapest-Porlamar között 155 ezer forint, míg a kevésbé kedvező ajánlatok kétszeri átszállással, turistaosztályon 800 ezer forint körül alakulnak. Ha valaki olyan előrelátó, hogy retúrjegyet vált, 1 200 000 ezer forintot kell kifizetnie, ám akkor legalább a visszaút biztosítva van.

„A csalók sokszor bele sem gondolnak, hogy egész családokat tesznek tönkre. Előfordul, hogy valaki mindenét eladja, sőt kölcsönt vesz föl, csakhogy a családfenntartó kiutazásának költségeit fedezni tudják, aztán ott állnak befürödve, a pórul járt munkavállaló még hazautazni sem tud” – meséli a hvg.hu-nak a már említett nyomozó, aki azt tanácsolja, mielőtt útnak indul valaki, nézzen utána, létezik-e a közvetítő iroda, és milyen eredményeket tud felmutatni. Ha a cégnek nincs referenciája, egyetlen külföldi partner sem tudja igazolni, hogy túl van már pár sikeres közvetítésen, érdemes gyanakodni. Azzal sem szabad szóba állni, akinek egy lakásban van az irodája. A munkaerő-közvetítő hitelességét támaszthatja alá a saját honlap, amelyen feltünteti az ügyintézők elérhetőségét, referenciáit, valamint a céges adatokat.

Nos, mi csak e-mailben értekezhettünk hazai közvetítőnkkel, ám nem sikerült megtudnunk az iroda nevét, és címét, ahol dolgozik (kérdés, hogy létezik-e ilyen iroda). Az ellenőrzés egy másik csatornán is csődöt mondott: az állítólagos kinti munkavállalók e-mail címe közül - ezeket a közvetítőtől kaptuk meg -, egyik sem él, a venezuelai tapasztalataikról érdeklődő levél mindenhonnan visszaérkezett, a „címzett nem létezik” indoklással. Amikor ezt szóvá tettük, közvetítőnk így reagált: „előfordul, hogy egy cím megszűnik, mert a felhasznaló nem lép be többet, vagy címet vált, de hogy egyik se működjön, ez fura. Jól írtad be őket?” Sőt! A biztonság kedvéért minden címre kétszer küldtük el a levelet.

Érdeklődésünk a jelöltek elbírálásakor valószínűleg sokat nyomott a latban, mert bár adatlapunk szerint a követelményeknek megfeleltünk, augusztus közepén mégis elutasító választ kaptunk, nem kerültünk be a „szerencsés” 160 közé, aki munkát kapott a Margarita-szigeten. Talán kissé túlképzettek voltunk, talán nem feleltünk meg a követelményeknek. Ezzel mindenesetre nem voltunk egyedül, ugyanis az elutasítás terjedelmes körlevélben érkezett, amelynek címzett listáján azon potenciális munkavállalók is szerepeltek, akik vissza sem küldték kitöltött adatlapjukat. Kilenc emberrel beszéltünk azok közül, akik első körben érdeklődtek, mindegyikük komolytalannak, mi több, gyanúsnak találta az állásajánlatokat. Már csak az a kérdés, ki utazik akkor Venezuelába? És kinek a zsebébe vándorol a közvetítői díj?

Átvert magyarok Nagy-Britanniában:
A londoni magyar konzulátus július végén újabb esetről számolt be: több mint egy tucat átvert magyar kért segítséget. Legtöbbjük Kelet-Magyarországról érkezett a brit fővárosba, csábító munka reményében. Az álláshirdetést, amely zömmel pékségi munkát kínált, egy helyi lapban olvasták. Ebben az álmunkaadók azt ígérték, megtérítik a kiutazás költségeit, sőt, kéthavonta hazautazhatnak a dolgozók, akiknek az első két hétre előre kifizették a szállást. A károsultak arról számoltak be, hogy nem sokkal Londonba érkezésük után egy fiatal magyar nő jelentkezett náluk, hogy ilyen-olyan címen 100-250 fontot szedjen be. A hiszékeny magyarok másnap már az utcán találták magukat, a munkaközvetítő pedig felszívódott. Jóllehet, a jelenség nem újkeletű, a British Council nemrégiben közleményt adott ki, amelyben figyelmezteti a leendő munkavállalókat a kecsegtető állásajánlatok veszélyeire.

A Btk. megfelelő szakasza rendelkezik a csalásért kiszabható büntetésről. „Ha 20-200 ezer forint közé esik az okozott kár, akkor a csaló kaphat két évet, ahogy nő a kár, 3, 5 vagy akár 8 év is kiszabható. 3-5 évvel járó csalásokat követnek el a leggyakrabban” - nyilatkozott a hvg.hu-nak a neve elhallgatását kérő nyomozó.









 

 

Robbantgatott a honvédség, többen földrengést észleltek

Robbantgatott a honvédség, többen földrengést észleltek

Angela Merkel a Timesban: Katonai eszközökkel nem lehet véget vetni az ukrajnai háborúnak

Angela Merkel a Timesban: Katonai eszközökkel nem lehet véget vetni az ukrajnai háborúnak

Eldőlt, hogy januártól külföldi hitel kiváltására is fordítható a diákhitel, íme a részletek

Eldőlt, hogy januártól külföldi hitel kiváltására is fordítható a diákhitel, íme a részletek

Szőnyeg szélére állítanák az EP-ben a TikTok-vezért a román elnökválasztás miatt

Szőnyeg szélére állítanák az EP-ben a TikTok-vezért a román elnökválasztás miatt