Tetszett a cikk?

A káromkodás elősegíti a hatékony munkavégzést: stresszoldó hatása révén csökkenti a frusztrációt és erősíti a szociális kapcsolatokat - állítja egy kelet-angliai kutatás.

Juhász Ágnes pszichológus szerint a káromkodás önmagában nem lehet „csapatépítő tevékenység”, sőt inkább a stressz magas szintjére utal, amivel foglalkoznia kell a vezetőnek. A főnök olyan, mint a testvér: nem választjuk, csak kapjuk, hogy aztán éveket eltöltve mellette megszokjuk, vagy kényszerűségből eltűrjük furcsa dolgait. A több éves összezártság következtében azonban előbb-utóbb megnyílnak a lelki gátak, míg végül szemrebbenés nélkül ki nem mondjuk mindannyian azt, amit, és legfőképpen ahogyan gondolunk - lehet az bármennyire is trágár.

A szokások rabjai vagyunk

Káromkodni csúnya dolog, tartja a mondás, a felnőtt lét beköszöntekor valamiért mégsem hagyunk fel a kamaszkorban vagánynak vélt szitkozódással. Amikor valaki dühében, frusztrációjában használ csúnya szavakat, olyankor a tényleges fizikai agresszióját helyettesíti, és az indulatainak levezetésére szolgál. Más kérdés, hogy ténylegesen csökkenti-e az agressziót annak kifejezése - a kutatások szerint nem. Sőt, mivel az agresszió agressziót szül, ha egy tágabb emberi környezetet veszünk figyelembe, mint pl. egy munkahely, ott még nőhet is az agresszió szint a káromkodás hatására - véli Juhász Ágnes pszichológus.

Hatalmi pozíciót jelez a trágár beszéd

A beosztottak általában megvárják, míg a vezető el nem szólja magát egy arra alkalmas pillanatban. Innentől kezdve azonban szabad a pálya, hiszen a főnök ezzel kvázi engedélyt adott a csúnya szavak használatára, amit egyesek - már csak az igazodás kedvéért is - magukévá tesznek, mondván, ennyi feszültségoldás jár nekik. Ez azonban nagymértékben személyiségfüggő - mutat rá Juhász Ágnes. Van aki hajlamos rá, van aki kevésbé, de természetesen el is tanulják egymástól az emberek, főleg a gyerekek és a fiatalok. „A legtöbb ember viszont valamilyen szinten tud uralkodni magán, így ha jó benyomást akar kelteni, akkor nem káromkodik. Az emberek általában tudják, hogy a káromkodással megsértik a társas együttélés szabályait. Ugyanakkor vannak olyan szubkultúrák, foglalkozási ás társadalmi csoportok, ahol azt nézik ki maguk közül, aki nem káromkodik. Itt éppen a jó benyomás érdekében - is - káromkodhatnak az emberek. Más esetben viszont jelzésértékű lehet, hogy ki az, aki úgy érzi, megengedheti magának, hogy ily módon agresszíven viselkedjen: például akinek vélt, vagy tényleges hatalma van (főnök), vagy bármilyen szempontból a többiek fölött állónak képzeli magát. Ebben az esetben a kisebb hatalommal bíró nem a felette állóval, hanem az ő alatta állóval fog káromkodni" - magyarázta a pszichológus.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegét itt olvashatja.

Karrier

Támogatott képzések: ami a kecsegtető ígéret mögött van

Az uniós projektekkel kapcsolatban sok ígéret elhangzott az elmúlt években, azt azonban kevesen tudják, hogy e programok és a vonatkozó jogszabályok nincsenek mindig összhangban. Így fordulhatnak elő olyan esetek, hogy a támogatott képzések célja éppen a jelenlegi jogszabályok miatt nem tud, vagy nem az elképzeléseknek megfelelően tud megvalósulni.

Az M2-nél is erősebb lett a BMW M240i

Az M2-nél is erősebb lett a BMW M240i

A nyírcsászári óvónő kirúgása csak a jéghegy csúcsa, a faluban politikai háború van – riport

A nyírcsászári óvónő kirúgása csak a jéghegy csúcsa, a faluban politikai háború van – riport

A Kúria elnöke szerint „most mindenki azon csámcsog, hogy jé, a bírók is pont úgy veszekednek, mint mi. Ez nagyon nagy veszély”

A Kúria elnöke szerint „most mindenki azon csámcsog, hogy jé, a bírók is pont úgy veszekednek, mint mi. Ez nagyon nagy veszély”

Egyszer már elszökött volt férje elől az V. kerületi gyilkosság áldozata, de vissza kellett jönnie Magyarországra

Egyszer már elszökött volt férje elől az V. kerületi gyilkosság áldozata, de vissza kellett jönnie Magyarországra