Sosem volt vizelési nehézségem, és vizeletemet vissza tudom tartani. Aki elé egy állásinterjú során ilyen kérdést tartalmazó pszichológiai teszt kerül, nagy valószínűséggel rossz helyen próbálkozik. Csakúgy, mint azok, akiktől arra várnak választ, szoktak-e kis állatokat bántalmazni, vagy szeretik-e a magas nőket. Efféle kérdésekre ugyanis jog szerint senki sem köteles válaszolni. "Klasszikus pszichológiai tesztekben előfordulnak hasonló kérdések, ezeket klinikai terápiás céllal lehet elfogadható módon használni" - mondta a HVG-nek Nagybányai Nagy Olivér pszichológus-tanácsadó, egy humánpolitikai területen felhasználható online teszteket forgalmazó cég szakmai vezetője, hozzátéve, hogy a magánéletre vonatkozó kérdések nem lehetnek lényeges szempontok egy állásinterjú során. "Ráadásul terápiás kapcsolatban biztosan bizalmasan kezelik ezeket a személyes információkat, egy munkahelyen viszont erre egyáltalán nincs garancia" - véli a szakértő. Kivétel azért akad: a bíráknak ugyanis a klinikai pszichológiában használatos személyiségtesztet kell kitölteniük alkalmassági vizsgálatuk során. Az ő munkájuk esetében viszont indokolt lehet a pszichés kórkép feltérképezése.

Pszichológiai tesztet ma - elsősorban a nagyobb cégek - már az állásinterjúk csaknem 80 százaléka során használnak, általában az első rostán való átjutás után. Ennek segítségével az állásinterjún alkotott szubjektív benyomás mellett objektív képet kapnak a munkáltatók a jelentkező tulajdonságairól.

A fejvadászok egyik legkedveltebb eszköze, abszurditásai ellenére is, a CPI (California Psychological Inventory) teszt, amely "az egy héten többször is megyek moziba" és a "szeretem tisztán tartani a ruháimat" típusú állítások mellett a vizelési szokásokat is firtatja. A CPI-t az 1950-es években amerikai katonákon használták először: a katonák alkalmasságát, képességeit, személyiségjegyeit mérték fel vele. Huszonöt éve alkalmazzák a munkaerőpiacon is, és becslések szerint már több mint 50 millió ember gyengéit és erősségeit mutatták ki CPI teszt segítségével.

Az eredeti kérdőív 480 állításból áll, ezekről 60-80 perc alatt kell megmondani, hogy igazak vagy hamisak. (Magyarországon egy 300 kérdésből álló "lerövidített" változat is forgalomban van.) A válaszokból egy számítógépes program görbét készít, a pszichológus ennek alapján rajzolja fel a pályázó személyiségét, és mondja meg, hogy az illető mennyire szorong, mennyire rugalmas, vagy például mennyire közösségi ember és mennyire képes tekintélyt parancsolni.

Számtalan aggály is felmerül azonban az effajta tesztek alkalmazásakor. Az 1957-es teszteknek az 1970-1980-as években készült magyar adaptációját használják még ma is. "Az elavult kérdéssorból és az évtizedek alatt megváltozott normákból adódó torzítások miatt a teszteredményekből levont következtetések is hibásak lehetnek" - állítja Nagybányai.

Arról, hogy milyen kérdéseket lehet egy állásinterjú során feltenni, nem rendelkeznek pontosan a jogszabályok, ezért is készített elvi állásfoglalást az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testülete (EBH TT). E szerint a munkáltatók szabadon tehetnek fel a munkavégzés szempontjából lényeges kérdéseket a potenciális munkavállalóknak. E joguk azonban nem korlátlan, mert egyebek mellett korlátozza az egyenlő bánásmód követelménye - hangsúlyozta a testület. Véleményük szerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat kérhető és csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.

Egy háromgyerekes asszony panasza nyomán kétmillió forintra büntette például az EBH tavaly az Auchan Magyarország Kft.-t, amiért a cég a nőt anyasága és testalkata miatt nem vette fel. Az EBH állásfoglalása szerint - általánosságban - magánéletre, párkapcsolatra, szexuális szokásokra, vallási vagy politikai meggyőződésre, vagyoni helyzetre, egészségi állapotra vonatkozó kérdések lehetnek jogsértők és okozhatnak közvetlen hátrányos megkülönböztetést. Igaz, ezekben az esetekben is lehetséges kivétel. Például a többórás utazással elérhető munkahely esetén igenis jelentősége lehet az illető lakóhelyének.

Menthetetlennek tűnő ügynek indult viszont egy hölgy telefonos bejelentése, amelyben elmondta a hatóságnak, hogy az egyik kereskedelmi cégnél az állásinterjú során azt kérték a jelentkezőktől: "tegye fel a kezét, aki éppen menstruál". Aki feltette a kezét, máris mehetett tesztet írni, a többieknek ehhez egy újabb rostán kellett túljutniuk. A telefonáló azonban - hiába kérték tőle - nem írta le a panaszát, ezért nem indulhatott vizsgálat az ügyben. "Azt sem tudom elképzelni, milyen összefüggés lehet az adott munka és az esetleges vizelettartási problémák kötött" - mondta a HVG-nek Demeter Judit, az EBH elnöke, hozzátéve, hogy az egészségügyi állapotra vonatkozó adatok különleges védelmet élveznek.

A munka törvénykönyve amúgy egyvalamit tilt határozottan: azt, hogy a munkavállalót esetleges terhességéről kérdezzék. Kivéve, ha erről valamilyen egyéb jogszabály rendelkezik, és a terhességnek munkavédelmi szempontból van jelentősége. Az egyébként jogsértő kérdés feltétele azonban önmagában még nem elég a jogsértés megállapításához: ahhoz az is kell, hogy az illetőt a kérdésre adott válasza miatt ne vegyék fel.

PÁLMAI ERIKA