A munka nemesít - hangzik a közkedvelt frázis, ám arról már nem szól a fáma, hogy mi készteti a dolgozót az effajta jellemépítésre. Alapvetően a munka öröméért villantja meg tehetségét az ember, ám idővel ez a motiváció megfakul, s csak a fizetés sarkallja nagyobb teljesítményre. Elvégre bármennyire is örömét leli a munkában, a napi robot előbb-utóbb bedarálja, hiszen közben az életét is élnie kell: ott van a család, amiről egy percig sem feledkezhet meg, a mindennapi teendőkről, mint a postai, banki, hivatali ügyintézés, nem is beszélve. Rugalmas időbeosztással azonban a kiégés sokkal később következik be, mivel ez azt az érzetet kelti az emberben, hogy a maga ura, s nem egy főnöktől függő beosztott: zsúfolt napjain sem kell megfeszülnie, csak hogy meglegyen a napi penzum, inkább átcsúsztatja munkaórái egy részét egy termékenyebb napra, hogy összességében itt is, ott is többet teljesíthessen.

Kutatások bizonyítják, hogy azoknál a cégeknél, ahol rugalmas munkaidőt vezetnek be, növekszik a teljesítmény, elvégre a dolgozóknak kevesebb stresszfaktorral - például nem napos, hanem többnapos, esetleg hetes határidővel - kell megküzdeniük, s az ezzel járó nagyobb felelősség is elkötelezettebbé, lelkiismeretesebbé teszi őket. Nemcsak hosszú, hanem rövid távon is érdekeltté válnak abban, hogy a cég nagyobb nyereségre tegyen szert, hiszen tetteik révén nap mint nap érezhetik, hogy rajtuk múlik a vállalat sorsa.

Ellenállnak a cégek

A munkáltatók mindezt rendszerint hasonlóan hiteles ellentanulmányokkal cáfolják, mondván, a napi 8 órás munkaidőből több óra is veszendőbe megy kávézgatással, dohányzással, cél nélküli böngészéssel, privát e-mailek olvasgatásával, megválaszolásával. Ezért ha nagyobb szabadságot engedélyeznének az alkalmazottaknak, akkor még kevesebb időt töltenének el a feladatok teljesítésével. "Ez egy szocializmusból örökölt felfogás, s sajnos a társadalom túlságosan merev ahhoz, hogy rövid időn belül változás következzen be" - mondta a HR Portalnak dr. Kopp Mária, a Semmelweis Orvosi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. A vezetők szemlélete nem alkalmazkodott az új viszonyokhoz, pedig a munkahelyi stressz megelőzése a törvény szerint is a feladatuk lenne. Tavaly megszületett ugyan a "stressztörvény", ám a gyakorlatban alig érzékelhető ennek a hatása, annak ellenére, hogy van olyan fontos dolog, mint a balesetmegelőzés. Különösen, mivel ezzel a vállalatok rengeteg költséget megtakaríthatnának, hiszen stresszmentesebb környezetben még alacsonyabb fizetésért is hajlandóak az emberek dolgozni - tette hozzá dr. Kopp Mária.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegét itt olvashatja.