Megfelelő hozzáállással a dolgozók is könnyebben elfogadnák a folyamatos ellenőrzést - véli Spiller László, a Kelly Services IT tanácsadója. Szinte nincs olyan vezető a világon, aki titkon ne álmodozna arról, hogy egyszer beosztottja minden lépését követni tudja. A digitális forradalom eljövetelével azonban könnyedén megvalósítható e vezetői "hóbort", csupán megfigyelő eszközöket kell telepíteni a munkavállalók gépeire, s máris kiszűrhetők az illegális felhasználások.

Ellenőrizhető vonalak © Stiller Ákos

Spiller László, a Kelly Services IT tanácsadója előadásában rámutatott arra, hogy az internet előretörésével megváltoztak az emberi viszonyok. Ma már postai levél helyett e-mailben, chaten vagy fórumokon társalgunk egymással, és nem a fonóban, hanem blogokon, illetve iwiw-szerű oldalakon építünk közösséget. Mindennapjainkban tehát éles érték- és kultúraváltás ment végbe, ahol már nem számít sem idő, sem tér, csak a világgal való minél többszöri - virtuális - érintkezés. Ennek a szabadidőnk mellett rendszerint a munkaidőnk is áldozatául esik, mondván, mi frissíti fel jobban a munkában megfáradt agyat, mint egy jól megérdemelt YouTube videó.

Fáj a munkáltatónak az üresjárat

Az effajta szabados életmód érthető okokból érzékenyen érinti a munkáltatókat, hiszen rengeteg erőforrás vész így kárba. Jól mutatja ezt a Gallup Intézet amerikai felmérése, amely szerint a pornóoldalak hálózati forgalmának 70 százaléka munkaidőben, reggel 8 és délután 5 óra között zajlik, az ipari kémkedést pedig volt vagy jelenlegi alkalmazottak hajtják végre az esetek 58 százalékában. További meghökkentő adat, hogy 800 megkérdezett dolgozóból 30 százalék vallotta be olyan bizalmas vállalati információk elküldését külsős személyeknek, amelyek pénzügyi vagy termékadatokat tartalmaztak. Ez ráadásul nem is eshetett nehezükre, tekintve, hogy az ezer legnagyobb globális vállalat 46 százaléka használ olyan csevegőprogramokat, amelyek fájlküldő opcióval is rendelkeznek.

A nemkívánatos tevékenységek felderítését számos módon végezhetjük - sorolta Spiller László. „Többek közt archivált megfigyeléssel (például kamera, számítógép monitoringozása), szúrópróbákkal (elbocsátások esetén utolsó napok véletlenszerű vizsgálata), szokatlan események (külön kérésre) vagy adott ügy formális kivizsgálásával (ez főként Amerikában gyakorlat szexuális zaklatás gyanúja esetén).” A vállalatok általában - már csak a megelőzés kedvéért is - az elsőt szokták alkalmazni, bár míg egyes rendszerek kizárólag megfelelő kulcsszavak előfordulása esetén jeleznek a karbantartónak, illetve a vezetőnek, addig mások folyamatosan monitorozzák a dolgozó tevékenységét másodpercenkénti képernyőfelvételek vagy billentyűzetleütések rögzítésével. Ez utóbbitól különösen összerezzen a Nagy Testvért is megélt magyar ember, mondván, mi köze a vállalatnak ahhoz, hogy milyen honlapokat látogat és milyen e-maileket, jelszavakat irogat napközben. Elfelejti azonban, hogy céges munkaeszközökkel teszi mindezt, így a vállalatnak minden joga megvan ahhoz, hogy felügyelje a munkáját.  

A dolgozónak örülnie kellene a megfigyelésnek

A megfigyelő eszközök telepítése előtt minden esetben tájékoztatni kell az alkalmazottakat, tehát sem a telefonvonalat, sem az internethozzáférést nem lehet a tudtuk nélkül ellenőrizni, ahogy titkon kamerázni vagy flottát GPS-jeladóval követni is illegális tevékenység.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A teljes szövegért kattintson ide.