A diplomás pályakövetés során az egyetemek, főiskolák képet kaphatnak volt hallgatóik munkába állásáról, arról, hogy a képzések mennyire hasznosíthatók a munkaerő-piacon. Ugyanakkor a jelentkezők, a leendő hallgatók számára ugyanezen információk a képzések, az intézmény kiválasztásakor jelentenek előnyt, tájékozódhatnak arról, hogy mihez kezdhetnek egy adott intézmény diplomájával a végzés után - mondta Horváth Tamás, az Educatio kht. programvezetője beszélt egy, a témában rendezett szakmai beszélgetésen.

A felsőoktatási intézményekben meglévő pályakövetési rendszerek aránya azt jelzi, hogy a hazai felsőoktatási intézmények felismerték a pályakövetési vizsgálatok jelentőségét. Ahol nincs ilyen vizsgálat, annak többek között az lehet az oka, hogy az adott intézmény csak néhány éve működik, s emiatt csekély a végzettek száma, vagy nagyon speciális képzés folyik az intézményben - összegzi a szakmai napra megjelent kiadvány.

A diplomás pályakövetés az intézmények mintegy felénél karrierirodák feladata, 16 százalékuknál diákcentrum vagy tanácsadó végzi, míg külső cég csupán 2 százaléknál. A pályakövetést koordináló Educatio kht. 40 felsőoktatási intézmény (összesen több mint 160 kar) megkeresésével a közelmúltban felmérést készített. E szerint általában 2-5 éve végeznek az intézmények ilyen jellegű tevékenységet. 

Az intézmények egy része saját forrásból, többségük azonban pályázatok útján oldja meg a pályakövetés finanszírozását, de azok folyamatossága több helyen nem megoldott.

Horváth Tamás elmondta, hogy tavasszal átfogó felmérést indítanak, s a diplomás pályakövetés rendszerének központi fejlesztése is megkezdődik az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A központi modell segítséget nyújthat abban, hogy közeledjenek egymáshoz a felsőoktatás kínálata és a munkaerő-piac igényei.