Az EP 2005. májusban, első olvasatban már véleményt nyilvánított az 1993-as irányelv módosításáról. A tervezet azonban három évre megrekedt a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban. A kormányok idén júniusban végül megállapodásra jutottak, bár Magyarország, Belgium, Ciprus, Görögország és Spanyolország továbbra sem támogatta a közös álláspontot.

Az 1993-as irányelv szerint a tagállamok eltérhetnek (opt-out) a legfeljebb 48 órás munkahét szabályától, ha a dolgozó több órát szeretne dolgozni. A foglalkoztatási miniszterek megtartanák ezt a lehetőséget, azzal a feltétellel, hogy a maximális heti munkaidő három hónap átlagában így is legföljebb 60 óra lenne. A 60 órát a Tanács szerint tovább lehetne emelni 65 órára akkor, ha a kollektív szerződés nem rendelkezik másként, valamint ha az ügyeleti idő inaktív része munkaidőnek számít. 

Az EP foglalkoztatási szakbizottsága azonban az első olvasat után most második olvasatban is azon a véleményen van, hogy a 48 órás munkahéttől való eltérés lehetőségét meg kell szüntetni, igaz, nem azonnal, hanem három évvel a módosított irányelv hatályba lépését követően.
 
A Tanács és az EU végrehajtó testülete, az Európai Bizottság szerint az ügyeleti időt fel kell osztani aktív és inaktív periódusra. Ebből az inaktív időszak - amikor a munkavállaló rendelkezésre áll, de nem végez tényleges munkát - alapértelmezésben nem minősülne munkaidőnek, ám ez alól kivételt jelentene, ha a nemzeti jog, a kollektív szerződés vagy a szociális partnerek megállapodása másként rendelkezik.
 
Az ügyeleti idő teljes időtartama, beleértve az inaktív részt, munkaidőnek minősül, véli ezzel szemben az EP foglalkoztatási szakbizottsága.