A lehető legtovább koptatnák az egyetemi padokat az új rendszerű alapképzést elsőként az idén elvégző hallgatók. Talán bölcsen is teszik, a munkaerőpiacon ugyanis egyelőre bizonytalanság fogadja őket.

Befejeződött a hároméves alapképzés a bolognai oktatási rendszer (lásd Bolognai emlékeztető című írásunkat) hazai első fecskéi számára. A hat képzési terület (agrár-, informatikai, katonai, műszaki, egészség-, valamint hittudományi) 2005-ben már az új szisztéma szerint indított 34 alapszakának végzőseit azonban még csak az előszele csapta meg az elhelyezkedési kényszernek. Túlnyomó többségük ugyanis szakmai gyakorlatra indul, ami félévnyi haladékot ad a döntéshez - de akár meg is könnyítheti azt, hiszen a gyakorlat helyszíne jó esetben a munkahelyükké is válhat. A hallgatókért versengő egyetemek és főiskolák mindenesetre igyekeznek megváltoztatni a rossz emlékű, haszontalan régi vállalati gyakorlatot. A Budapesti Corvinus Egyetem például, ahonnan először gazdasági informatikusok lépnek ki az életbe baccalaureus sciential (bachelor of sciences, BSc - azaz "a tudomány babérkoszorúsa") diplomával, gazdasági kamarákkal kötött szerződést a hallgatók foglalkoztatására - mondta a HVG-nek Mészáros Tamás rektor. A Corvinuson a kertészmérnökök, az informatikusok és az agrármérnökök a szakjuknak és szakirányuknak megfelelő, a kar által minősített helyszíneken szerzik a tapasztalatokat.

A gyakorlati képzést egyes intézményeknél már most, a nyáron megkezdik a diákok. Szrakity Rita, a Kecskeméti Főiskola kertészeti karának hallgatói önkormányzati elnöke szerint a nyár részleges elvesztéséért kárpótolja őket, hogy az év végére már letehetik az államvizsgát, és jelentkezhetnek a jövő februárban induló mesterképzésekre - bár arra persze nincs garancia, hogy föl is veszik őket.

"Ha az idén még nem jelent is problémát, néhány év múlva komoly feszültségeket okozhat a bolognai rendszerben végzett hallgatók elhelyezkedésénél, hogy a munkaadók nem tudják, mire képesít a BSc-diploma" - mondta a HVG-nek Benedek András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora. Különösen a következő három-négy év ígérkezik nehéznek, amikor egyszerre keresnek majd munkát a hagyományos diplomával rendelkezők és az új típusú alapképzésben végzettek. Ha a munkaerőpiac nem kap egyértelmű jelzést például a bölcsész (baccalaureus artium, bachelor of arts, BA - azaz "a művészetek babérkoszorúsa") alapképzésben végzettek tudásáról, inkább a korábbi rendszerben végzetteket választják majd, így a BA-diploma leértékelődik - jósolja Benedek.

A hallgatói stratégiák is késleltetik az elhelyezkedést. A tapasztalatok szerint az érintett diákok többsége szeretné elnyújtani az egyetemistáskodást, úgy spekulálva, hogy ha nem jut be mesterképzésre, legalább egy párhuzamos újabb alapképzésre jelentkezik. Jó ürügy a munkába állás késleltetésére a külföldi kurzusokon, nyelvtanulási programokban való részvétel is. Több egyetemen tapasztalják, hogy a hallgatók lehetőség szerint a munkahelyüket is úgy választják meg, hogy ha befut egy-egy külföldi továbbtanulási lehetőség, azonnal indulhassanak.

© sxc.hu
A leghamarabb, 2004-2005-ben - a nagy munkaerő-kereslet miatt - az informatikusoknál indult meg a bolognai rendszerű képzés, míg a bölcsészeti és gazdasági szakokon többnyire a lehetséges legutolsó pillanatban, 2006-ban vett startot. Az informatikusoknak nincs is elhelyezkedési gondjuk, átlagos bruttó kezdő fizetésük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének friss kutatásai szerint 258 ezer forint, miközben a gazdasági diplomásoké nem éri el a 200 ezret. Ettől függetlenül néhány egyetemen úgy tapasztalják, hogy az informatikusok közül is mind többen szeretnének mesterképzésre menni. Sokan pedig úgy engednek a jó munkabérek csábításának, hogy tanulás mellett, részmunkaidőben dolgoznak.

Bizonytalanság tapasztalható abban is, hogy a tanulmányaikat három (és fél) év után befejezőktől az elméleti és a gyakorlati tudás milyen elegyét várják el a munkaadók. Miközben a tananyagok összeállításakor az egyetemek-főiskolák többnyire növelni akarják az elméleti alapképzés arányát a szakképzés kárára, addig például két éve a Budapesti Gazdasági Főiskolánál arról számoltak be, hogy a velük kapcsolatban lévő vállalkozások akár egy pluszfélévet is hajlandók lennének finanszírozni azért, hogy erősítsék a szakmai oktatást.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tíz mérnöki szakon indult meg 2005-ben a bolognai rendszerű képzés. A hét félévbe úgy gyömöszölték bele a tanulnivalókat, hogy kevesebb lett a szakirány, a specializáció, a természettudományos alapozásban viszont nem engedtek a színvonalból. Törekvésük találkozik azokkal a vállalati elgondolásokkal, melyek szerint megfelelő természettudományos alap nélkül a diplomások nem tudnak alkalmazkodni a változó piaci igényekhez, ezt ugyanis munka mellett sokkal nehezebb elsajátítani, mint az alma materek padjaiban.

Ám vannak ezzel ellentétes munkaadói vélemények is. A Műegyetemen néhány évvel ezelőtt, egy távközlésmenedzsment-kurzus kiértékelésénél az egyik nagy multinacionális cég képviselője azt hangoztatta, hogy felesleges a magas szintű elméleti képzés. Példaként az USA-beli Microsoft gyakorlatát hozta fel, ahol tárt karokkal várják a BSc-diplomásokat, hogy aztán ők képezzék tovább őket. Ami azonban e módszernek a munkáltató szemében előnye, az a dolgozó számára hátrány is lehet: az így megszerzett speciális tudás a céghez köti a munkavállalót, az ott szerzett "házi ismeretekkel" ugyanis nehéz lesz másutt elhelyezkedni. Általános, magas szintű elméleti képzettség híján nem lesznek olyan diplomások, akik "bárhol bevethetők" - jegyezte meg ezzel kapcsolatban egy egyetemi oktató, aki szerint a bolognai rendszer ellentmondásossága éppen abban rejlik, hogy az alapképzésnek egyszerre kellene elég speciálisnak lennie ahhoz, hogy a hallgató három év után munkát találjon, s kellően általánosnak ahhoz, hogy fölkészítsen a mesterképzésre.

PAPP EMÍLIA

Kellemetlen meglepetés is kerül a gépére annak, aki telepíti az Office-t

Kellemetlen meglepetés is kerül a gépére annak, aki telepíti az Office-t

Ausztrál tudósok szerint áttörést értek el a koronavírussal kapcsolatos kutatásoknál

Ausztrál tudósok szerint áttörést értek el a koronavírussal kapcsolatos kutatásoknál

Nyissa meg a Facebookot: 2 év ígérgetés után önnél is aktiválták a nyomeltüntetős funkciót

Nyissa meg a Facebookot: 2 év ígérgetés után önnél is aktiválták a nyomeltüntetős funkciót

Amanda: végtelenül emberi film arról, hogy vészeljük át egy terrortámadás tragédiáját

Amanda: végtelenül emberi film arról, hogy vészeljük át egy terrortámadás tragédiáját

Zsiday a koronavírusról: Már a félelem is elég a gazdaság visszaeséséhez

Zsiday a koronavírusról: Már a félelem is elég a gazdaság visszaeséséhez

Hózivatarral tört be az országba, Budapest felé tart a hidegfront

Hózivatarral tört be az országba, Budapest felé tart a hidegfront