Végzős diákjainknak az idén csak a 60 százaléka tudta átvenni a diplomáját: a többieknek nem volt meg a nyelvvizsgájuk - mondta a HVG kérdésére Alter Róbert, a Kecskeméti Főiskola oktatási irodájának s egyben a Gépipari és Automatizálási Kar tanulmányi osztályának vezetője. Hasonló volt az arány a Nyíregyházi Főiskolán is, míg a Debreceni Egyetemen a végzősök ötödének hiányzott a nyelvvizsgája. De nem csak a keleti országrészben jelent problémát a nyelvvizsgátlanság: a veszprémi Pannon Egyetemen a végzősök egyharmada, a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Karán pedig a kétötöde maradt ilyen okból diploma nélkül. Nyelvvizsga hiányában ugyanis már több mint egy évtizede nem lehet megkapni a diplomát, tehát amíg a diák nem szerzi meg a nyelvtudását igazoló papírt, nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

© sxc.hu

Ezért is furcsa a diákok ráérőssége, hiszen így akár jó állásoktól is eleshetnek. Ráadásul a most végzők nagy részének még elég lenne az alapfokú C típusú (azaz írásbeli és szóbeli) vizsgát letennie. Megjósolhatatlan, mi lesz a következő években, ugyanis a bolognai rendszerű képzésben már minden szakon legalább középfokú C típusú nyelvvizsga szükséges a diplomához.

A nyelvvizsgaprobléma főleg a műszaki és agrárszakokon tanuló, illetve a vidéki diákokat érinti, de Kövér Ida, a budapesti Wesley János Lelkészképző Főiskola tanulmányi osztályának munkatársa szerint az idén náluk végző szociális munkások kétötödének - alapfokú nyelvvizsgához kötött - diplomáját sem tudták átadni. A bölcsész vagy gazdasági szakokon ritkább az ilyen probléma, de a diákok 10-20 százaléka ott is késve jut hozzá a diplomájához. Igaz, nekik már most is középfokú nyelvvizsgát kell prezentálniuk, egyes gazdasági szakokon kettőt is, amelyből az egyik szakmai. Ezért aztán például az elitegyetemnek számító, középfokú C típusú nyelvvizsga nélkül jelentkező diákot szinte fel sem vevő budapesti Közgáz végzősei közül is évente 10-15 százalék csak utólag teheti zsebre oklevelét.

Van egyébként könnyebb út is: olyan nyelvekből vizsgázni, amelyeket viszonylag egyszerűen meg lehet tanulni. Ilyen például a lovári cigány, illetve az eszperantó. Utóbbi - az angol és a német után, a francia előtt - a harmadik helyet foglalja el a nyelvvizsgák népszerűségi rangsorában. 2000 és 2006 között több mint 21 ezren vizsgáztak eszperantó nyelvből, döntő többségük nyilvánvalóan a diplomaszerzés kényszerében. A bolognai képzésben azonban nem mindenhol fogadják el az eszperantót. Számos szakon kikötik, hogy élő idegen nyelvből kell vizsgázni, több helyen még a választási lehetőségeket is felsorolják. Az alibinyelvek kizárásával azt akarják elérni, hogy a fiatalok valóban használható nyelvtudással kerüljenek ki az iskolapadból.

Aki a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphat diplomát, annak szakmai vizsgáiról az intézmény igazolást állít ki - általában az ilyen "potenciális diplomások" is el tudnak helyezkedni a szakmájukban. "A záróvizsga után a diákok általában két-három éven belül megszerzik a nyelvvizsgapapírt - mondta kérdésünkre a kecskeméti oktatási igazgató -, és ennek bemutatása után harminc napon belül megkaphatják a diplomájukat." Hivatalosan nincs megkötve, hogy a záróvizsga után hány éven belül kell nyelvvizsgázni. Ezt azonban nem árt megérdeklődni az adott kar tanulmányi osztályán, mert például a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán úgy döntöttek, hogy aki három éven túl jelentkezik a nyelvvizsgájával, annak újra záróvizsgát kell tennie.

A szigor persze nem az egyetlen dolog, amihez a felsőiskolák folyamodhatnak. A Kecskeméti Főiskolán van lehetőség a nyelvtanulásra: az első három félévben kötelező és további két félévben is választható tárgy a nyelv, tehát a diákoknak nem kell fizetniük érte. A legtöbb intézményben azonban, ha van is nyelvoktatás, az fizetős, de például a Wesleyben egyáltalán nincs lehetőség nyelvtanulásra. "A mostani normatívákból ezt már nem tudná kigazdálkodni az intézmény" - mondta kérdésünkre Kövér Ida, így diákjaiknak magánórákon kellene felkészülniük a nyelvvizsgára.

Nyugodtan hivatkozhatnak arra a felsőoktatási intézmények, hogy a nyelvoktatás alapvetően a közoktatás dolga. És valóban: a 2000 szeptemberében a kilencedik osztályba lépetteknek már kötelező lett a nyelvi érettségi, s a középiskoláknak lehetőségük van nulladik, "nyelvoktató" évfolyam szervezésére. Ez azonban csak hosszabb távon hozhat majd megoldást, ma még nem sok látható eredménye van. Önmagában az érettségi ugyanis nem jelent nyelvvizsgát, csak az emelt szintű. Ezt pedig kevesen vállalják, angolból például az idén alig több mint 4 ezren, németből pedig alig 2 ezren vágtak neki, s e diákok mintegy háromnegyede érte el a középfokú szintnek megfelelő 60 százalékos eredményt (a többiek alapfokú nyelvvizsgapapírt kaptak).

Az egyetemre-főiskolára jelentkezők között mindenesetre emelkedik a nyelvvizsgával rendelkezők aránya. Az idei felvételizők valamivel több mint harmadának volt valamiféle nyelvvizsgája, s egynegyedüknek a diplomához szükséges középfokú C típusú, közel 6 százalékuknak pedig felsőfokú C. A felvettek között ez az arány még jobb, az oktatási tárca tájékoztatása szerint a gólyák 47 százalékának van nyelvvizsgapapírja.

Többségük azonban olyan intézményekben és szakokon kezd tanulni, ahová e nélkül fel sem vették volna - a kevésbé kedvelt szakok, illetve a vidéki intézmények nagy része tehát nyelvvizsga nélküli diákokkal tölti fel sorait. Míg a budapesti Közgáz közgazdaság-tudományi és társadalomtudományi vagy az ELTE bölcsészkarán szinte mindenkinek van legalább egy középfokú nyelvvizsgája, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karára felvettek alig több mint 10 százalékának.