A profi lúzer

Megrendelem a könyvet

A szerző, miután bevallása szerint az élet szinte minden területéről tanulmányozott olyan embereket, akiknek a teljesítménye nagyon elmaradt az átlagtól, arra a megdöbbentő következtetésre jutott, hogy ezek a nagyon különböző emberek ugyanazt a hatékony sikertelenségi stratégiát alkalmazták. Meglátása szerint a sikeres emberek sosem érzik úgy, hogy a megélhetésükért dolgoznak, míg a legtöbb sikertelen nem szereti vagy egyenesen utálja a munkáját és vért izzad, hogy egy helyben toporogjon. Könyvében McDermott felfedi a sikertelenség titkos, de kipróbált 44,5 lépését. Aki követi őket, garantáltan parkolópályára állítja az életét. Az elkövetkező hetekben a könyvből szemezgetett elrettentő példákat közlünk...

Dermott 3. tippje

Nézzünk magunkba! A megélhetésért dolgozunk? Egyáltalán nem indul lelkesen a reggel? Úgy kászálódunk ki az ágyból, hogy már megint egy unalmas napnak nézünk elébe? Olyan munkát kell végeznünk, amit legjobb esetben is érdektelennek tartunk, legrosszabb esetben pedig utálunk? Így van? Kitűnő! Jó úton vagyunk a teljesen beteljesületlen, kielégítetlen élet felé. Legalább ezzel a közhelyszerű kifogással vigasztalhatjuk magunkat: „Egy nap, amikor elég pénzem lesz, ha a gyerekek felnőttek… (saját példával kiegészítendő), akkor azt csinálom majd, amihez kedvem van, amiről álmodtam, amit szeretek, és tényleg szeretni fogom, amit csinálok.”

Remélhetőleg sosem sikerül annyi bátorságot összeszednünk, hogy szakítsunk ezzel az élettel. A halogatós technika ugyanis olyan, mintha az ember azt mondaná: „Most nem érek rá szexelni – majd nyugdíjas koromban bedobok apait, anyait.” Vigyázat! Ha megtaláljuk a célunkat, rájövünk, mivel szeretnénk foglalkozni, és ezért még valaki fizetni is hajlandó, akkor végzetes kelepcébe estünk.

Óvakodjunk a sikertől, ha szenvedélyesen szeretjük a munkánkat, minden részlete érdekel, és ha még akkor is szívesen csinálnánk, ha nekünk kellene érte fizetni. Különös aggodalomra adhat okot, ha az ember saját maga főnöke.

D. H. Lawrence ezt így fogalmazta meg: „A munkának semmi értelme, hacsak nem köt le, mint egy nagyon érdekes játék. Ha nem köt le, nincs benne semmi érdekes. Ne csináld!” Ez az atyai jótanács nem meglepő olyasvalakitől, aki egész életében csak írt és utazgatott. De így viszonylag nehéz lehet fizetni a jelzálogkölcsön részleteit. Ha valakinek mégis sikerül, jobb, ha azonnal visszamegy fizetett rabszolgának egy unalmas állásba, mert komolyan veszélyezteti kudarcért folytatott küzdelmét. Különben is, mi siránkoznivaló maradna az ember életében egy nyomasztó állás és egy kibírhatatlan főnök nélkül?

Kudarcrecept

- Ne gondolkozz azon, milyen munka lenne az, amiért kiugranál az ágyból reggelente!
- Ne gondolkozz azon, hogyan tudnád a hobbidat a munkáddá tenni!
- Ne gondolkozz azon, mit dolgoznál, ha nem kéne dolgoznod!
- Ne gondolkozz azon, mi az, ami igazán leköt! Ne tedd fel magadnak a kérdést: „Mit csinálok, amikor a legélénkebbnek érzem magam?”
- Ne válaszolj a „Szerinted mi a legnagyobb természetes tehetséged?” kérdésre! Ha nem bírod ki, hogy ne felelj, akkor ne állj meg visszanézni, ki voltál, ragaszkodj csak ahhoz, hogy mit csináltál!
- Ne gondolj vissza arra, mit szerettél csinálni hétévesen! Újabb kutatások kimutatták, hogy a sikeres felnőttek gyakran olyan tevékenységet választanak hivatásul, amit gyerekként is szerettek. Szóval lehet, hogy a jezsuitáknak van igazuk, akik azt mondják: „Add nekem a gyermeket hétéves kora előtt és férfit adok vissza.”
- Ne gondolj arra, mit mernél tenni, ha tudnád, hogy nem érhet kudarc!