Tavaly december végén robbant a hír, hogy a győri székhelyű Leiler osztrák-magyar cégcsoport összehasonlította a két országban dolgozók 2008-as munkamorálját, és azt tapasztalta, hogy milliókkal rövidítik meg a cégeket a táppénzcsalók, a magyarok pedig lógósabbak, mint az osztrákok. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ezt cáfolja. „Ha lenne arról felmérés, milyen okból, milyen időtartamokra és a jogviszony fennállása alatt melyik időszakban vannak a munkavállalók táppénzen, reális választ lehetne arra adni, van-e valós alapja a Leiler cégcsoport felmérésének” - nyomatékosítja dr. Sipos Márta ügyvéd, munkajogász, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagja.

Most akkor kevesebben vagy többen voltak papíron betegek 2008-ban?

A Mercer nemzetközi kutatásából kiderül, hogy világszerte emelkedett a betegszabadságon eltöltött napok száma. Az európai és amerikai cégek között végzett felmérés szerint ugyanis csaknem kétszer annyi vállalatnál nőtt a betegszabadságon töltött napok száma, mint amennyinél csökkent.

© Dripnet

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint a betegállomány időtartama, valamint a betegszabadságon lévők száma is évek óta csökken. Bár ez utóbbi tendencia megfordulni látszik, talán a válság miatt is. Az OEP szerint egyértelmű, hogy a táppénzes napok száma folyamatosan csökken, az esetek száma ugyan 2008-ban emelkedett az előző évhez képest, de még mindig elmarad a 2006-hoz képest, ugyanis azóta az esetszám stagnál - mondta Molnár Barbara. Az OEP szóvivője szerint ennek sok oka lehet, de nagy általánosságban elmondható, hogy befolyásolják a táppénzre vonatkozó szabályok és az ellenőrzések szigorítása, a korszerűbb egészségügyi ellátások illetve gyógyszerek. (Például a passzív táppénzen eltöltött maximum idő az elmúlt években 180 napról, első lépésben 90, majd 45 napra csökkent.)

A tavalyi esztendő utolsó három hónapjában emelkedés látszott az összes és a passzív táppénzes esetek számában a 2007-es év azonos időszakához képest, ugyanakkor elmaradt 2006 utolsó negyedévétől. A téli időszakban történő emelkedés természetes velejárója az évszaknak - vélik az OEP-nél.

A válság és az influenza azonban megfordíthatja ezen tendenciát, ebben egyetértettek a szakemberek. Korábbi lapértesülés szerint jó néhány cégnél a termelés szempontjából nem okoz nagyobb gondot, hogy egyre több az influenzás dolgozó, miután továbbra is alig van munka. Sőt, sok helyen épp munkaidő-csökkentésre, üzembezárásra, vagy újabb létszámleépítésre készültek, ám a döntéssel megvárják a járvány végét. Sipos Márta szerint az állásféltés miatt a magyar munkavállalók mindaddig, amíg nincs valami konkrét okuk, nem mennek táppénzre. De a munkajogász úgy látja, helytálló azon kijelentés, hogy táppénzre menekülnek a dolgozók a válság okozta elbocsátások elől. Nemcsak a leépítés elől választják ezt az utat a dolgozók, hanem döntés előtti helyzetben is: pl. nyilatkozni kell a jogviszony megszüntetéséről, de akkor is jó menekülési útvonal a táppénz, ha a munkáltató elégedetlenségét fejezi ki a dolgozó munkájával kapcsolatban - emeli ki Sipos Márta. A szakember úgy tapasztalta, hogy a nem megfelelő színvonalú munkavédelem következtében a kismamák közül nagyobb arányban kénytelenek - miután nem kímélik őket a munkavégzés során - táppénzre menni. A jogviszony megszűnése után a másfél hónapnyi táppénzt is sokan igénybe veszik.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegét itt olvashatja.