A gazdasági válság gyorsítja a HR szervezeteken belüli átalakulásokat. A változás része a különböző készségek, képességek elsajátítása, az új tehetségek vonzása, a HR szervezet hatékonyabbá tétele és a HR üzleti értékét hatékonyabban mérő eszközök kidolgozása - többek között ezekre világított rá a nemzetközi emberi erőforrás tanácsadással és kiszervezéssel foglalkozó Hewitt Associates által, az Európai Humánerőforrás Klub (EChr) felkérésére készített felmérés.

Az eredmények azt mutatják, hogy a vezető HR szakemberek nem kizárólag a leépítésekre gondolnak a recesszió kapcsán, hanem előrelátóan megpróbálnak a lehető leghatásosabban segíteni a vállalatnak és az alkalmazottaknak a szervezeti változások kezelésében és a gazdasági fellendülésre való felkészülésben. A válság inkább átalakító, mintsem periodikus hatású, a HR pedig nagyban hozzájárulhat e folyamathoz. Ennek érdekében a HR-nek egyensúlyba kell hoznia a rövid távú piaci és működési feltételeket a hosszú távú személyzeti kérdésekkel – pléldául a tehetség- és vezetőfejlesztéssel – és azonnali megoldást kell találnia - mondta Leonardo Sforza, a kutatás vezetője.

A válaszadók 77 százaléka úgy véli, hogy a pénzügyi válság és a gazdasági tevékenység lassulása jelentős hatással lesz az üzleti eredményekre és a HR programokra. A felmérésből kiderül, hogy minden résztvevő döntött már a recesszió kezelésére vonatkozó intézkedésekről, többen már neki is láttak ezek végrehajtásának. Az intézkedések fő célja általában a gyártási kapacitás és a költségek csökkentése, az alkalmazotti létszám csökkentése, a termelékenység javítása vagy a kölcsönzött munkaerővel kötött szerződések felbontása. A résztvevők harmada ennél többet tesz: egyidejűleg valósítja meg a HR költségvetés csökkentését, a legtehetségesebb munkavállalók kiválasztását, a célzott vezetőfejlesztéseket és a felvásárlásokat. Minden negyedik vállalatnál felülvizsgálják a javadalmazást és a juttatási csomagokat.

A megkérdezettek a HR üzleti hatását fokozó legfőbb tényezőként a megvalósítás minőségének javítását említik (42 százalék), ezt követi a HR nagyobb mértékű, időben történő bevonása a stratégiai döntésekbe (40 százalék), valamint a tehetségek vonzása a HR területen belül. A kérdőívet kitöltők többsége 3 éven belül jelentős változásokra számít a HR képességek és kompetenciák terén. Ez érinti a HR hatékonyságát növelő eljárásokat és működési folyamatokat (58 százalék véli úgy, hogy ez fog leginkább változni); a változáskezeléshez kapcsolódó gyakorlati HR ismereteket (55 százalék); a tehetség- és vezetőfejlesztést (47 százalék). A javadalmazási és juttatási területhez kapcsolódó szaktudás változik a megkérdezettek szerint legkevésbé, 75 százalékuk úgygondolja, hogy ez lényegében változatlan marad.

A megkérdezett HR vezetők fontosnak tartják a vállalat első számú vezetőjével kialakított együttműködést. Az előző évek HR Barometer felméréseihez hasonlóan, a HR szakemberek 2009-ben is a cég vezetőinek szavaztak leginkább bizalmat, akik így megelőzték az azonos szintű vezetőtársakat és a vállalat dolgozóit.
Tavalyhoz képest a költségcsökkentés iránti igény hetedik helyről az elsőre ugrott a HR "napirendben", azaz a legbefolyásosabb tényezővé vált. Ugyanakkor a HR irányvonalra továbbra is nagy hatással vannak a kihívó termelékenységi célok, a szervezeti változások és a tehetségek hiánya.

„Az eredményeket kétségtelenül befolyásolta a gazdasági helyzet általános romlása; 10 résztvevőből 7 létszámcsökkentésre számít 2009-ben”- mondta Leonardo Sforza.

A felmérés során európai székhelyű vállalatok HR vezetőit és HR vezetőségi tagjait kérdezték meg, akik 13 különböző ország állampolgárai. A kutatásban 53 vállalat vett részt, együttes alkalmazotti létszámuk meghaladja a 3,5 millió főt.