Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
„Ami felháborít az ügyben, hogy a Crédit Agricole elnök-vezérigazgatója (Georges Pauget) lemondott tavalyi prémiumáról, miután az állam segítséget nyújtott a pénzintézetnek. A példamutatás mindenkire vonatkozik, még a leányvállalatokra is” - mondta a hírre reagálva az Europe 1 kereskedelmi rádiónak adott interjújában Xavier Bertrand, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára.
„Jobb, ha nem veszik fel a jutalmakat. A siker jutalmazása része az értékeknek, de szó sem lehet a kudarc megjutalmazásáról ... a közpénzt nem lehet a magánszektorbeli jutalmak finanszírozására költeni, az adófizetők pénze a pénzintézetek megmentésére szolgál a csődhelyzetben, és nem egyesek jutalmának kifizetésére” - tette hozzá a pártvezető.
Az lap értesülése szerint a Cheuvreux értékforgalmazó vezetősége egyszerre döntött a jutalmak kiosztásáról 51 millió eurós értékben (tavaly 82 millió eurós értékben fizettek ki prémiumokat) és egy 32 milliós átszervezési tervről, amelyben 75 munkahelyet kívánnak felszámolni.
A héten ez a harmadik prémiumbotrány Franciaországban. Kedden szintén a Libération hozta nyilvánosságra, hogy a világ egyik legnagyobb autóalkatrész-gyártója, a tavalyi évet 207 millió eurós veszteséggel záró és szintén állami tőkeinjekcióban részesült Valeo leköszönő elnök-vezérigazgatójának 3,2 millió eurós végkielégítést tervez kifizetni a cég igazgatótanácsa. A kormány tagjai és a nagyvállalkozók szövetségének elnöke is felszólították a vezetőt, hogy mondjon le az összegről.
A Valeo-botrány néhány nappal azután robbant ki, hogy a szintén állami - 1,7 milliárd eurós - mentőövben részesült Société Générale bank vezetői több tízezer részvényopcióhoz jutottak. A felháborodást követően a bankvezetők végül lemondtak előnyös árú részvényvásárlási elsőbbségükről.
Nicolas Sarkozy államfő szerda este a válságkezelésről tartott több, mint egyórás beszédében megismételte, hogy a válságban az állami segítségre igényt tartó vagy leépítést elindító pénzügyi intézmények és vállalatok vezetői nem vehetnek fel jutalmat, végkielégítést, illetve nem juthatnak részvényopciókhoz, de a várakozásokkal ellentétben törvényi szabályozást nem helyezett kilátásba a kérdésről.
Az úgynevezett arany ejtőernyősök, azaz a vállalatokhoz kívülről nagy pénzért különleges szerződésekkel hozott felső szintű vezetők juttatásainak egy része, például a leköszönő vállalatvezetők magas végkielégítései a válságtól függetlenül is már vagy tíz éve okoznak botrányokat Franciaországban.
