Beteggé tesz a munkahelyi unalom: kik érintettek?

2007. decemberében látott napvilágot a hír, hogy veszélyes unatkozni. A bore out a munkahelyi kiégés (burn out) ellentétpárja, bár egészségügyi következményei miatt ugyanolyan veszélyes. Azok a dolgozók szenvedhetnek bore out-ban, akiket nem érdekel munkájuk, nem kapnak feladatokat, és úgy tesznek, mintha dolgoznának. A Diagnose Bore Out című könyv szerzője, Philippe Rothlin szerint nagy számban az állami hivatalok dolgozói, de a szolgáltatói szektorban dolgozók közül is sokan érintettek lehetnek.

© sxc.hu

A munkával való elégedetlenség és az önbecsapás elegye teszi valójában először pszichésen, majd fizikailag is beteggé a munkavállalókat. Erősítheti a bore out kialakulását a túl sok előírás, a szűk döntési jogkör. Az érintettek frusztráltak, mert nem ismerik el munkájukat és nem tudják tudásukat használni.

Szirmay Ágnes munkapszichológus elmondta, hogy két válfaja létezik a munkahelyi fásultságnak. Az első típus, amikor rutinná válik a munka, nem találjuk már olyan színesnek, érdekesnek, mint amikor belevágtunk. Ezen lehet változtatni: munkakör-gazdagítással, szakmaváltással, kihívásokkal. Sokkal súlyosabb, ha valaki nemcsak a munkáját, hanem az élet minden területét unja, semmit nem tud élvezni. Ezek az emberek alulmotiváltak, folyamatosan változtatják munkahelyüket, sehol nem találják a helyüket - mondja Szirmay.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegét itt olvashatja.