Kényszerpályán a tehetségek
Hatalmas bátorság, kiépült kapcsolatrendszer, jó reklám, ügyes eladó és nagy adag szerencse szükséges ahhoz, hogy ma valaki művészként meg tudjon élni. Sokszor azonban ez sem elég, és a művészek megalkuvásra vagy szakmaváltásra kényszerülnek.
A művészek tevékenységük szerint két csoportra válnak szét: alkotóművészekre és előadóművészekre. Gyimesi László zenész, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége elnöke úgy látja, talán könnyebb a helyzetük az előadóművészek azon csoportjának, akik valamely intézményhez kötődnek, hiszen általában fix fizetéssel, az esetek jelentős részében munkaviszonyban foglalkoztatják őket. A színházban, operában dolgozók nagy része ide sorolható: például színészek, operaénekesek, rendezők, jelmez- és díszletervezők, kórusok, táncegyüttesek, szimfonikus zenekarok tagjai. Gyimesi szerint az ilyen előadóművészek fizetése az átlag értelmiségi közalkalmazotti fizetés mértékének felel meg. Mindenesetre össze sem hasonlítható az alkotóművészek sorsával, akiknek a többsége szabadfoglalkozású és örök bizonytalanságban él. Míg a zenészek, írók alkotása általában kevesebb anyagi ráfordítást igényel, addig a képzőművészek munkaköltsége jellemzően igen magas, és semmi sem garantálja, hogy értékesíteni is tudja alkotását - jellemzi a helyzetet a szakszervezeti szövetség elnöke.
Drámai a művészek munkaerő-piaci helyzete
Urbán Ágnes, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (MKISZ) titkára szerint drámai a tehetségek mai helyzete. Elég, ha csak a tervezőgrafikusokra gondolunk, akiknek szakmája egy egyszerű számítógépes programmal látszólag kiváltható. A plakátok nagy részét ugyanis így készítik, és a korábbi időszak híres, magas színvonalú magyar plakátművészete a múzeumokba szorult vissza. A piacon nincs kereslet az igényesebb munkára, A magyar ipart jórészt felszámolták, nincs hely, ahol tervezhetnének a magyar művészek. A most végzős fiatalok is legfeljebb a külföld felé kacsingathatnak - mondja.
Kényszerpályán a tehetségek
Gyimesi László szerint az elmúlt évtizedben egyes területeken javult a művészek munkaerő-piaci helyzete, hiszen bővült a munkalehetőségek köre, ám jellemzően nem művészként, hanem a művészeti oktatásban tudtak elhelyezkedni sokan közülük.
Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegét elolvashatja itt.
Miért viselkedünk gyermetegen a munkahelyünkön?
Hiába szeretnénk hinni, hogy viselkedésünk teljesen racionális és elménk irányítása alatt áll, gondolataink és tetteink mozgatórugói mégis gyakran azok az élmények és szerepek, amelyek gyermekként rögzültek bennünk a családon belül - állítja Sylvia Lafair amerikai pszichológusnő nemrégiben kiadott könyvében.
Milyen hibákat ne kövessen el leépítéskor?
A vezetők és a HR-szakemberek többségének nincs tapasztalata abban, hogyan kezeljék a válság miatt kialakult helyzetet; amire ilyenkor egyetlen megoldásként tekintenek, az általános létszámcsökkentés. A felmondás közlése viszont egy vezetőnek sem kellemes szituáció, nem véletlenül bízzák ezt a feladatot sokszor a személyügyre.
Titkok a munkaerő-toborzásról
A fejvadászok, szektortól függően a megbízások harminc, ötven, hetven százalékos visszaeséséről panaszkodnak. A vállalatok minden költséget lefaragnak, így a toborzásét is. A megváltozott körülmények között hogyan talál egymásra munkáltató és munkavállaló?
