„Már júniusban megkezdtem a szálláskeresést, bár még túl sem voltam az érettségin. Kinéztem egy kis lakást az egyetem környékén, a tulaj rendes volt, megígérte, hogy július 23-ig (a felvételi ponthatárok kihirdetéséig – a szerk.) nem adja ki senkinek. Szerencsém volt, fölvettek, így július végén alá is írtuk a szerződést. Garzonlakás, egyelőre egy évig bérlem” – meséli a 19 éves Nóra, aki Debrecenből költözött a fővárosba, hogy megkezdje tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen. Mint mondja, nem akart főbérlőt, sem pedig kollégiumba költözni, az önállóság fontos szempont volt a lakhelyválasztáskor. Az albérleti díj nem jelent gondot neki,  a havi hatvanezer forintot (plusz a rezsiköltséget) szülői támogatással ki tudja fizetni.

Albérlet: más zsebét tömik

De milyen költségekkel számolhatnak, akik albérletbe költöznek? Az Otthon Centrum körképe szerint az egyetemek környékén a bérleti díjak nem csökkentek tavalyhoz képest, ám továbbra is jellemző, hogy a felsőoktatási intézmények vonzáskörzetében -  a főváros VIII., IX., XI. kerületében -, a vidéki diákok szülei inkább lakást vásárolnak gyermeküknek, mint hogy más zsebét tömjék. Ingatlanszakemberek szerint az albérleti díjak összességében csökkentek a fővárosban, általában 5-20 százalékkal.

A felújítás drága móka © sxc.hu

Több lett a kiadó lakás, a válság következtében pedig az olyan bérlemények is piacra kerültek, amelyek addig kihasználatlanul álltak - állapította meg elemzésében a Duna House. A rosszabb állapotban lévő, felújításra szoruló vagy a város szélén fekvő ingatlanokat, valamint a magas rezsiköltséggel üzemelő panellakásokat már 40 ezer forintért is bérbe lehet venni a fővárosban, ám az átlagos albérletárak a Duna House ingatlanpiaci cégcsoport becslése szerint 55 és 80 ezer forint között alakulnak Budapesten. Külföldieknél az alsó határ 400 euró (körülbelül 110 ezer forint), míg a prémiumkategóriás bérleményekért akár havi 160 ezer forintot is elkérhetnek. A legkeresettebbek a belváros közelében fekvő lakások, ahonnan tömegközlekedéssel rövid idő alatt el lehet jutni a város bármely pontjára. A piaci versenyre való tekintettel a bérbeadók a korábbi évektől eltérően gyakran eltekintenek a hat havi kauciótól és beérik két-háromhavi foglalóval.

A vidéki nagyvárosokban - Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Győrött - is hasonló a helyzet, mint a fővárosban, elsősorban az egyetemekhez közeli városrészekben nőtt meg a kereslet a kiadó lakások iránt. Vidéken nem jellemző az egyetemisták körében a lakásvásárlás, inkább a nagyobb, másfél, két- vagy háromszobás lakáson osztoznak ketten-hárman. Az Otthon Centrum vidéki nagyvárosokra kiterjedő felméréséből kiderül, hogy míg Debrecenben és Szegeden általában 1000-1700 forint a tégla építésű lakások bérleti díja négyzetméterenként - vagyis mérettől függően akár 50-80 ezer forintot is ki kell csengetni havonta -, addig Miskolcon mindez jóval olcsóbb: átlagosan 650-850 forint négyzetméterenként. A panellakások bérleti díja minden városban olcsóbb, mint a téglalakásoké, vidéken már havi 30-35 ezer forintért bérelhető. Az alacsony díj a magas rezsiköltségekkel magyarázható. (Fűtési szezonban a rezsi akár 20-25 ezer forintra is rúghat fejenként, panellakás esetén, még akkor is, ha több egyetemista osztozik a lakáson.)

Ki hol tanulhat?

Idén egyetlen felsőoktatási intézményben sem kellett elérni a maximális 480 pontot a bekerüléshez. „Mindössze” 469 pont kellett a Budapest Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára, 462 pontot elérve pedig az intézmény nemzetközi tanulmányok szakára lehetett felvételt nyerni. Az orvosi képzésre jelentkezőknek 421-432 pontot kellett elérniük, intézménytől függően, a jogászképzést választóknak pedig 426 és 408 pont közötti eredményt kellett produkálniuk. A legnépszerűbb szakokról és a pontszámításról bővebben korábbi cikkünkben olvashatnak.

Ha valaki hosszú távra tervez, érdemes elgondolkodnia a lakásvásárláson, még akkor is, ha a hitelfeltételek jelenleg - a válság miatt  nem ideálisak. Az albérleti díj ugyanis egy jobb környéken majdnem annyi, mint egy saját ingatlan törlesztőrészlete.

„Sokan arra számítanak, hogy a válság elmúltával nőni fog az ingatlanok értéke, így befektetési lehetőségnek sem utolsó a saját lakás” - válaszolta megkeresésünkre Murányi Ákos, a Duna House elemzője. „Előfordul olyan konstrukció is, amelyben a hitelre vett lakás egy részét kiadja az egyetemista” - vázol egy másik lehetőséget a szakember, elsősorban azokra utalva, akiket riasztanak a magas törlesztőrészletek.

Nem minden egyetemista olyan szerencsés, hogy lakást vásárolhat vagy albérletbe költözhet, akár másod- vagy harmadmagával. „Már a bátyám is kollégiumban lakott, természetes volt, hogy folytatom a hagyományt, idén én is koleszos leszek” - meséli Balázs, a Budapest Műszaki Egyetem gólyája. A kollégiumi életérzést, a szabadság és az összetartás tudatának keverékét - a közös bulikat, balhékat - véleménye szerint vétek lenne kihagyni. „Ha lenne rá pénzem, akkor sem mennék albiba, jó nekem a négyágyas szoba” - teszi hozzá, félig tréfásan: így legalább van esélye rá, hogy nem hal éhen, majdcsak lesz valaki, akivel a kollégiumi konyhában együtt főzőcskézhet.

A kollégiumi férőhelyekért évről-évre komoly harc folyik, a diákok kérelmét szigorúan elbírálják. A helyeket 12 hónapra adják, kivéve az államilag támogatott alap- és mesterképzésben vagy doktori képzésben részesülő külföldi diákoknak, akik akár 12 hónapig is igénybe vehetik a kollégiumi elhelyezést. A legfontosabb szempontok, amelyek alapján a jelentkezők kérelmét elbírálják: a szociális helyzet, a tanulmányi átlag, a szakmai/tudományos teljesítmény. Sokat nyom a latban a lakóhelytől való távolság, a közösségért végzett munka, és az egyetemi vagy főiskolai képzés formája.

Egyetemi életérzés. Társaságban © Stiller Ákos

Az ELTE tizenkét kollégiumában - a szakkollégiumokat is beleértve, ahova csak egyes karok diákjai nyernek szállásjogot - 8 ezer forintot kell fizetni a férőhelyért. Ezért két- három- vagy négyágyas szobákban helyezik el a jelentkezőket. Az intézet honlapján közzétett információk szerint - három kollégium adatai nem elérhetőek - körülbelül 3500 diákot tudnak fogadni a „telephelyeken”, ami annak fényében, hogy idén több mint 9 ezer diák kezdi meg tanulmányait az intézményben, elenyésző. Nem véletlen, hogy a felszabaduló helyekre nagy a túljelentkezés.

A Budapesti Műszaki Egyetemen változóak a kollégiumi szobaárak, a feltöltöttségtől függően. Ha a lakó senkivel sem osztozik egy négyágyas szobán, kollégiumtól függően 38-44 ezer forintot is fizethet. Ha egy négyágyas szobában csak ketten laknak, a Schönherz Kollégiumban havonta 16 500 forintot, a Baross, Bercsényi, Vásárhelyi vagy Wigner Kollégiumban 14 250 forintot kell letennie havonta. Az átlagárak persze ennél barátibbak, nem érik el a tízezer forintot havonta. Ez az összeg reális, a fővárosi és a vidéki szálláslehetőségeket egyránt tekintve. A Szegedi Tudományegyetem diákjait például öt nagy karközi kollégiumban szállásolják el, a legolcsóbb helyek itt havi 9300 forintba kerülnek.

Diákhitel: létszükséglet vagy luxus

Diákinvázió

Idén a 127 500 diák közül, akik valamely felsőoktatási intézménybe jelentkeztek, első körben 94 ezren kerültek be. Közülük 66 ezren államilag finanszírozott képzésben vehetnek részt. Az államilag finanszírozott alapképzés 56 ezres keretszáma gyakorlatilag azonnal betelt, ám a mesterképzésre jelentkezők közül első körben 11 ezer hallgatót vettek fel - közel 22 ezer helyre. A pótfelvételikre 13 400 diák jelentkezett, közülük 12 ezren be is kerültek valamely felsőoktatási intézménybe. A meghirdetett helyekre azokat vették fel, akiknek felvételi összpontszáma elérte vagy meghaladta a  költségtérítéses ponthatárt, amelyet adott szaknál július 23-án megállapítottak.

Szeptember 15-ig egy hetük maradt a diákhitel-igénylésre azoknak, akik az első havi juttatást a lehető legkorábban, október 15-én meg akarják kapni. Államilag finanszírozott képzésben részesülőknek az igényelhető legmagasabb összeg öt hónapra 200 ezer forint, költségtérítéses hallgatóknak 250 ezer forint. Választható alacsonyabb összeg is: havi 15, 21, 25, 30 ezer forint. Hiteligénylésre jogosultak a felsőoktatási intézmények hallgatói, akik nem töltötték be 40. életévüket, tanulói jogviszonnyal rendelkeznek, beiratkoztak az adott félévre, nincs érvényes diákhitelszerződésük és bejelentették lakóhelyüket. Feltétel még a magyar állampolgárság vagy a menekült státus elismerése, ebben az esetben a letelepedési vagy bevándorlási engedély megléte.

A diákhitel felvételének szükségességéről hosszasan lehet vitatkozni, különösen, hogy az érvényes kamatláb 10,5 százalékra emelkedett, ám azt le kell szögezni, ez csak egy lehetőség, amelyet a felsőoktatásban részt vevő igénybe vesz vagy elutasít. Ha az albérletét vagy a megélhetését kell ebből fedeznie, kézenfekvő megoldás. Mielőtt azonban belevág és örvendezik, hogy havonta mennyi pénzhez jut - egyelőre ingyen -, érdemes kikalkulálnia, mennyit kell majd visszafizetnie. A törlesztés első két évében a kötelező törlesztőrészlet az előző év október 31-én érvényes minimálbér hat százaléka - maximális, havi 50 ezer forintos hitelnél 8 százalék.  A harmadik évtől kezdve a törlesztőrészletet a két évvel azelőtti jövedelem alapján határozzák meg.