A munkáltató jogutód nélküli megszűnése a munkavállaló halálához hasonlóan a munkaviszony automatikus megszűnését eredményezi, azaz nincs szükség a munkaviszony megszűnéséhez felmondásra, vagy egyéb munkáltatói intézkedésre. A munkáltató nem rendes felmondásról szóló nyilatkozatot ad át a munkavállalónak, hanem a munkaviszony megszűnéséről szóló értesítést.
Jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő a cég végelszámolással történő megszűnése, a megszűnés bírósági kimondása a felszámolási eljárás során, vagy a cég hivatalból való törlése a cégbíróság által. Nem beszélhetünk azonban jogutód nélküli megszűnésről, ha csak a munkáltató neve változik meg, vagy valamely üzem, részleg megállapodás alapján, ellenérték fejében, tehát jogutódlással kerül az új munkáltató tulajdonába.
A munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a munkáltató erre jogosult szervének, illetve a bíróságnak a megszűnést megállapító határozata jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ebben az esetben a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetének megfelelő összeget, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Így azok a munkavállalók, akik az utolsó percben is a munkáltatónak végeznek munkát, nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe a korábban rendes felmondással eltávozott munkavállalókhoz képest. E rendelkezés bevezetése előtt ugyanis csak végkielégítés illette meg a munkavállalót, míg e módosítás eredményeként a felmentés idejére járó átlagkereset is.
Felmondási védelem
A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén senki nem élvez védettséget, vagyis a kismamák, a szülési szabadságon, gyeden, gyesen, táppénzes állományban lévő munkavállalók munkaviszonya is megszűnik. Ebben az esetben a munkavállalókat megilleti a felmondási idő, a szabadságmegváltás és a végkielégítés is.
Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegét itt olvashatja.
