Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az angol nyelvű kínai lap szerint a prémium nem haladhatja meg az alapfizetés háromszorosát, és legkevesebb 40 százalékát három évvel a vonatkozó időszak után szabad csak kifizetni. A tervezett jogszabályban szerepel továbbá, hogy vissza is lehet követelni a prémiumot, vagy akár a kifizetést is meg lehet tagadni, ha a bank teljesítménye gyenge. Az új szabályokat várhatóan még márciusban bevezetik.
A szigorítás célja, hogy a bankmenedzserek ne vállaljanak túlzott kockázatot a hitelezésben. Tavaly összesen 9500 milliárd jüan vállalati és lakossági hitelt, az egy évvel korábbinak a dupláját helyezték ki a bankok Kínában, idén pedig már januárban elérték az 1400 milliárdot. A lázas hitelezést fokozódó aggodalommal figyeli a gazdaság túlfűtöttségétől, az infláció elszabadulásától és részvény-, valamint ingatlanpiaci buborékok kialakulásától tartó pénzügyi vezetés, amely az idén 7500 milliárd jüan új hitel kihelyezését tartaná megfelelőnek.
A kockázatvállalási hajlandóságot és a rövid távú nyereségben való érdekeltséget erősítő, csillagászati összegű bankárprémiumokat a világméretű gazdasági válság egyik előidézőjének tartják széles körben. A világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdasága, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport tavaly szeptemberben az amerikai Pittsburghben tartott ülésén a résztvevők a bónuszokra vonatkozó szabályok szigorítását határozták el. Azóta Nagy-Britanniában és Franciaországban különadót vetettek ki ezekre a juttatásokra, Németországban pedig a bankok vállalták, hogy átalakítják a premizálási rendszert úgy, hogy tegye érdekeltté a menedzsereket a vállalat fenntartható fejlődésében, hosszú távú nyereségességében.
