Ismerd meg a kollégáidat!
Amikor napi nyolc órát töltesz összezárva másokkal, létfontosságú, hogy megtaláld a közös hangot velük. Az állandó feszültség, egymás froclizása, esetleg a másik munkájának akadályozása vagy éppen a másik által felállított akadályok elhárítása rányomja a bélyegét az egész csapat teljesítményére. A harmonikus munkakapcsolat titka az érdeklődés és a tolerancia. Ismerd meg kollégáidat – még akkor is, ha némelyikük nem szimpatikus, esetleg kimondottan ellenszenves, mert olyan szokásai vannak, amelyek idegesítenek, vagy amelyeket nem tudsz szó nélkül hagyni. (Kellemetlen, ha a kolléga túl harsány, állandóan beszél vagy éppen egyfolytában telefonál, tekintet nélkül másokra, esetleg törtető, gonosz vagy átgázol másokon.)
Ne ítélj első látásra! Szánj időt arra, hogy kiismerd azokat, akikkel együtt dolgozol. Ahhoz, hogy később megfelelően viszonyulhass hozzájuk, tudnod kell, milyenek valójában. Természetes, hogyha valaki elsőre ellenszenves, nem akarjuk jobban megismerni. Ám előfordulhat, hogy a kedvezőtlen első benyomásokat egy hosszabb beszélgetést követően elfelejtjük, és miután megismertük az illetőt – kiderül milyen ember, milyen az értékrendje, mit gondol a munkájáról be tud-e illeszkedni a közösségbe, tud-e alkalmazkodni a csapathoz -, meg is kedveljük.
Ami nem megy, ne erőltesd!
Túl vagy már egy-két beszélgetésen első látásra ellenszenves kollégáddal, és változatlanul - vagy éppen ezért - úgy érzed, a társasága kellemetlen, elviselhetetlen, és szívesen lemondasz róla? Az a legjobb, ha igyekszel figyelmen kívül hagyni, mit mond vagy tesz az irodán kívül. Ne hagyd, hogy felhúzzon, igyekezz csak a legszükségesebbre korlátozni munkakapcsolatotokat. Arra azonban ügyelj, hogy érzéseid ne befolyásolják a közös munkát.
Információáramlás: személyes vizeken
Ahhoz, hogy jó kapcsolatot alakíthass ki munkatársaiddal, arra is szükség van, hogy ne csak a benti dolgokról beszélgessetek. Igyatok meg egy kávét két tárgyalás között, vagy ebédeljetek együtt és közben ne csak a munkáról csevegjetek. Óhatatlan, hogy akaratlanul is értesülsz a közvetlen közeledben dolgozók magánéletének legfontosabb eseményeiről, ezért nem tűnik tolakodásnak, ha olykor személyesebb témákat is megpendítesz: mit csinált a hétvégén, hogy van a családja, milyen könyvet olvasott legutóbb. Azokkal, akikkel megtalálod a közös hangot és jól is érzed magad – rokon lelkek -, az irodán kívül is tervezhetsz programokat: járjatok el kirándulni, vagy munka után üljetek be valahova, és vezessétek le a napi feszültséget.
Egy, aki mindent tud
A munkahelyen is lehet barátokat szerezni: mindenkinek van olyan kollégája, akihez több fűzi az egyszerű munkatársi viszonynál. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogyha van is valaki, akiben maximálisan megbízol, ismeri a legbensőbb gondolataidat, és akivel mindent megbeszélsz, ne hanyagold el a többieket. A „klikkesedés” – ha minden idődet egy, két emberrel töltöd - azzal járhat, hogy lassan kiszorulsz a közösségből és a többiek elkönyvelik, hogy a „barátod” nélkül egy lépést sem teszel. Ez különösen kellemetlen, ha az illető hosszabb időre kiesik a munkából, te meg észreveszed, hogy egyetlen csoporthoz sem tartozol, esetleg kiközösítenek, mondván, korábban nem nyitottál feléjük, most már ne kívánd a társaságukat. A helyzet általában nem ilyen drasztikus, ám akad kollektíva, amely bizony „kilöki” a különcködőt, még akkor is, ha az illető alkalmazkodó, jól tud csapatban dolgozni.