Éhbérért folyamatos készenlétben - csak egy robogó kell
Három éve működik a Főnix Mentőrobogó Szolgálata. Májusban és júniusban több mint háromszáz esethez mentek ki, ezzel „ledolgozták” a tavalyi, egész éves forgalmat. A szezon viszont csak szeptember végén ér véget. Kiből lehet ma mentőrobogós? Mennyibe kerül a szolgálat fenntartása? Kényes és praktikus kérdésekről beszélgettünk Siklósi Gáborral, a szolgálat vezetőjével.
„Jelenleg két motorral működünk. Az egyik saját járgány, a másik az egyik motorgyártó cégé, és mi csak az üzembentartók vagyunk” – kezdi Siklósi Gábor, a Főnix Med Zrt. mentőrobogós szolgálatának vezetője. Hogy a robogó kifejezés megtévesztő, azonnal kiderül, amint szemügyre vesszük az 500 köbcentis járgányt, ami a telephelyen – a János Kórház területén – parkol. Most csak a másik van szolgálatban, a IX. kerületi Szent István Kórház előtt állomásozik, innen indul, ha riasztást kap. A termetes gépeket rikító zöldbe burkolták, minél feltűnőbb, annál jobb alapon. A motorok mindkét oldalára és hátuljára méretes tárolókat rögzítettek - ebben lapulnak a helyszíni betegellátáshoz szükséges készülékek: defibrillátor, szülési szett, oxigén, légútbiztosító eszközök, vagyis minden, ami a kiemelt mentőegységeken van -, és még az orvosi táskának is jut hely. Egyedül a hordágy nem fér el. De valamit valamiért.
A robogók évente körülbelül száz napig mennek. Május elsején indul a szezon és szeptember végén, az esős, hűvös idő beálltával zárul. A műszak reggel nyolctól este nyolcig tart, de csak hétköznaponként, mivel szombaton és vasárnap nem kaptak elég riasztást. (Ilyenkor van elég mentő.) „Az első évben, 2008-ban körülbelül 150-szer mentünk ki a helyszínre” – mesél a kezdetekről Siklósi Gábor. Akkor az esetek 74 százalékánál nem kellett mentőt hívni a helyszínen ellátott sérültekhez, leggyakoribb volt a végtagtörés, az alkoholos befolyásoltság miatti „kidőlés”. Tavaly már 364-szer indultak útnak robogóval - a betegek 56 százalékát nem kellett kórházba szállíttatni -, míg idén az első két hónapban több mint 300 riasztást kaptak. Nem meglepő, hogy noha a költségvetést még év elején belőtték a növekvő esetszámra alapozva, augusztus elejéig 700 ezer forintos mínuszt könyvelhettek el.
„A helyzet nem egyszerű, adott a motor, de azt még fel is kell szerelni” – avat be a részletekbe Siklósi. Egy robogó felszerelése körülbelül 1,5 millió forintba kerül, ebből 400 ezer forint a megkülönböztető jelzés. Az éves működési költségbe belatartozik még a benzin, a motorok vizsgáztatása, karbantartása, a kollégák bére, ami óránként 700 forint. Mint megtudjuk, ennél nem ildomos többet fizetni, mert az OMSZ mentőápolói is ennyit keresnek. Az éves büdzsé idén 2,5-3 millió forint volt, ezt év elején egy kereskedelmi rádióban sztárok elárverezésével szedték össze. Ha öt évre előre összegyűjteném a működési költséget, akkor garanciát kellene vállalnom, ezt pedig nem merem megtenni - teszi hozzá.
Mi kell ahhoz, hogy valaki mentőrobogós lehessen? Mentőszakápolói végzettség, két év gyakorlat az OMSZ-nél vagy akár sürgősségi/intenzív osztályon, „A” kategóriás (motoros) jogosítvány, alkalmassági vizsga kéklámpás közlekedésben való jártasságról. Az is előny, ha a jelentkező beszél legalább egy idegen nyelven, illetve jól kommunikál. Ha minden kritériumnak megfelel, akkor jöhet az állásinterjú. Erre azért van szükség, mert a motoros a szolgálatot képviseli, még akkor is, ha egyedül megy ki egy-egy beteghez. A megfelelő jelentkezők oktatása áprilisban indul: a leendő robogósok megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak a körülményekhez, mit tegyenek, ha egyedül kell ellátniuk egy rászorulót.
Első látásra a követelmények és a munkakörrel járó fizetség – a 700 forintos órabér és némi kiegészítés: ingyen energiaital és ebéd – kapcsán felmerül a kérdés, vajon hányan törik magukat ezért a munkáért. Meglepő, de mint megtudtuk, viszonylag sokan. Idén heten indultak, menet közben viszont ketten elvéreztek. A toborzási stratégia egyszerű: minden itt dolgozó hozhat magával egy - a követelményeknek megfelelő - embert, de ha az elszúr valamit, az is „repül”, aki ajánlotta. Többnyire azért olyanok jelentkeznek motoros szolgálatra, akik az OMSZ-nél dolgoznak főállásban.
„Akad, aki a kezdetektől fogva itt dolgozik, mert a sajátjának érzi az egészet, élvezi, hogy nap mint nap egyedül kell boldogulnia a terepen. Olyan is van, aki besokall, és ki akar lépni, aztán pár nap múlva meggondolja magát” – feleli a szolgálatvezető a kérdésre, hogyan bírják a nyomást a robogósok. Azt is hozzáteszi: 12 éve mentőzik – végzettségét tekintve mentőápoló –, ám 2-3 havonta rendszeresen eljut arra a pontra, hogy vége, befejezi. Aztán rendre meggondolja magát. „Szeretném azt hinni, hogy nélkülem ez nem működik, mert senki sem annyira motivált, mint én” – mosolyog. És hogy mi hajtja még mindig? „Ez az én gyerekem. Egy évig tartott, míg egyáltalán bekerült a mentési rendeletbe a mentőrobogó, mint fogalom” – feleli. (2007 decemberében társával és saját motorjával Siklósi élesztett újra egy kétéves kislányt, aki otthonában lett rosszul. Az eset nagy médiavisszhangot váltott ki, ez adta a lökést a szolgálat létrehozásához.)
Sok lúd ...
Felmerül a kérdés, hogyan osztják meg a feladatokat az Országos Mentőszolgálat embereivel, 2008-ban ugyanis az OMSZ is elindította saját mentőrobogós szolgálatát: két 50 köbcentis kisgéppel róják a fővárost. A Főnix motorosait is az OMSZ irányítja, ellenőrzi, ahogy Siklósi Gábor mondja, fontos a jó kapcsolat. Előfordul, hogy egyszerre riasztják a rohamkocsit és a robogóst, és amíg kiér az autó, a két keréken közlekedő kolléga ellátja a sérültet a helyszínen. Az sem ritka, hogy „előörsként” előreküldik a robogóst: nézze meg, mire van szüksége a betegnek, de összességében nem alakult ki a rohammentősök és motoros kollégáik közötti munkamegosztás.
Londonban sokkal szervezettebben működik a mentőrobogózás - mondja Siklósi. Noha a brit egészségügy is hagy kívánnivalót maga után, felismerték, mennyit tud spórolni az állam azzal, ha időben ellátják beteget – kiszámolták, mennyibe kerül egy-egy páciens kórházi kezelése, rehabilitációja -, és a megelőzés, gyors esetfelmérés mellett döntöttek. „Angliában ezzel havonta akár 15 ezer fontot (5 millió forintot) is össze lehet szedni” - teszi hozzá Siklósi, aki a Baptista Szeretetszolgálat munkatársaival olykor-olykor katasztrófa sújtotta övezetekbe is ellátogat: járt már Haitin, a Gázai-övezetben, legutóbb pedig Afganisztánban töltött egy hónapot.
„Nem merek előre tervezni. Nem azt szeretnénk, ha a mi szolgálatunk fejlődne, hanem azt, ha a szakma, vagyis közös a cél” - teszi hozzá, hangsúlyozva, hogy az országban jelenleg 5-6, mentéssel foglalkozó szolgálat érdeke lenne a motoros szakosztály fejlesztése.
