MSZP: a kormány korlátozná a sztájkjogot
A szocialisták szerint a kabinet a rabszolgaságot vezeti be Magyarországon, ha elveszi a munkavállalók utolsó jogosítványait.
Török Zsolt, az MSZP szóvivője szombati sajtótájékoztatóján közölte: a szakszervezetektől kapott információk alapján a minisztériumi kodifikáció szakaszában van az erről szóló jogszabálytervezet.
Kérdésre válaszolva azt mondta, úgy tudják: a jelenlegi szabályok tervezett megváltoztatásával a nagy létszámú cégeknél akár három-négy hétig is eltartana, mire meg tudják hirdetni a sztrájkot, valamint nem lehetne munkabeszüntetést kezdeményezni a közalkalmazottaknál és az összeolvadó vám- és pénzügyi szervezetnél, illetve az adóhatóságnál.
Hangsúlyozta: az MSZP minden munkavállalóval szolidáris, támogatja őket abbéli harcukban, hogy a munkáltatóikkal szembeni jogaikat gyakorolni tudják. Mint mondta, ez a támogatás egyrészt elvi jellegű, másrészt a jogalkotás során megpróbálják érvényesíteni a munkavállalók érdekeit, harmadrészt pedig nemzetközi fórumokhoz fordulnak, ha kiderül, valós a kormány ezen szándéka.
A szóvivő úgy fogalmazott: bíznak benne, hogy a kormány visszavonul az elfogadhatatlan elképzelésétől, és nem akarja a munkavállalók utolsó jogosítványait is elvenni.
Véleménye szerint amikor valaki szinte csak a létfenntartásáért járhat el dolgozni, mert nincsenek jogai, nem tud tiltakozni semmi ellen és a politikai mellett a gazdasági burzsoázia is sújtja, akkor nem marad más, csak a polgári engedetlenség, esetleg az erőszakos cselekedetek. Leszögezte: az MSZP nem tartja helyesnek ezeket az eszközöket, de ha a kormány elveszi a sztájkjogot, akkor végig kell gondolni, milyen más lehetőségek maradnak a tiltakozásra.
Török Zsolt úgy látja, a Fidesz-kormány az 1900-as évek elején történt "véres csütörtök" körül tapasztalt módszerhez folyamodik azzal, hogy ellopja a dolgozók magán-nyugdíjpénztári megtakarításait, korlátozza őket különböző jogaik gyakorlásában, több százezer közalkalmazottat, köztisztviselőt indoklás nélküli kirúgással fenyeget, és az új adótörvényekkel 80 százalékuk rosszabbul jár jövőre, mint az idén.